A Győri Püspökség Körlevelei, 1914
Tartalomjegyzék
30 gyár király részére fenntartott legfőbb kegynri elemekből fejlődött. Mindkét elem pedig közjogi és nem magánjogi. A panaszos tehát nem egyszerűen dologi teherként nehezedő, de lényegileg különleges, a királyi főkegyúri jogból származó egyházi jogát érvényesíti. Sőt az egyház, a plébánia másféle jogot egyáltalán nem érvényesíthet kegyúri kérdésekben, úgy, hogy szabályként állhat, hogy valahányszor az egyház lép fel kegyúri ügyekben panaszosként, ezek az ügyek eo ipso speciálisán közjogi természetűek, amelyekben a bíráskodást kifejlett jogrendszerünk értelmében Ö Felsége az apostoli király a felelős végrehajtó hatalom utján gyakorolja. De nemcsak a kegyuraság dologi vagy személyi jellegének megállapítása tartozik a közigazgatás hatásköréhez, hanem azon további kérdés elbírálása is: fennáll-e, létezik-e ezen dologi kegyuraság jelenleg is? terheli-e jelenleg is a ... i uradalmat, avagy megszünt-e az az uradalom mostani birtokosára nézve? Kimondotta ezt 32915/1897. sz. alatt hozott elvi jelentőségű határozatában a m. kir. minisztertanács, mint hatásköri ügyekben az 18ß9. IV. t.-c. 25. §-a alapján az akkori időben egyedül illetékes döntő forum. Félreérthetetlenül kimondotta e határozat, hogy a plébániára vonatkozó kegyuraság létezése, tehát nem csupán keletkezése kérdésében az eljárás közigazgatási útra tartozik, hogy közigazgatási utón állapítandó meg az is, hogy ki a kegyúri jognak az alanya, hogy a kegyúri viszonyból származó kötelezettségek teljesítésére, vagyis olyan jellegű vagyonjogi következményekre irányuló kereseteknél is, melyeknél a kötelmi viszony alapja! éppen maga a kegyurasági kapcsolat képezi, a hatáskör ugyancsak a közigazgatási hatóságokat illeti, mivel a hatásköröket a jog és kötelezettség kérdéseiben elválasztani nem lehet. Megjelöli egyszersmind a miniszter- tanácsi határozat indokolásában azon ügyeket, melyek a kegyurasággal való kapcsolat folytán csupán a polgári bíróságok elé tartozhatnak. Ezen ügyek: a kegyúri jog átháramlásának magánjogi alapon döntenclő kérdései; vagyis azon kérdések, melyek onnan származnak, hogy a kegyúri kötelezettségeket valamely érvényes magánjogi cim birtokra vonatkozó adásvételi szerződés, vagy még a birtokos jogelőd végrendelete másra hárította. Mivel pedig a jelen esetben nem ilyen magánjogi alapon támadt kérdésről, hanem arról van szó: létezik-e a ...i uradalmat terhelő és jelenlegi birtokosát is kötelező kegyuraság: ezen kérdés eldöntése nem terelhető a polgári bíróság elé, hanem a közigazgatás hatáskörébe utalandó. Jóváhagyandó volt ez okból az I. fokú főszolgabírói véghatározat azon része, mellyel ezen ügyben hatáskörét megállapította. De jóváhagyandó volt ezen véghatározat azon része is, mellyel a kegyúri jogviszony fennállását megállapította, nem csupán indokainál fogva, hanem azért is, mivel azon kegyurasági jogviszonyt alapító tények, factum concludensek, melyek utján a kegyúri jog szerint Írásbeli szerződés nélkül is kegyuraság jön létre: a »fundus«, az »aedificatio«, a »dos« — a jelen esetben határozottan megállapíttatolt. Jóváhagyandó volt az I. fokú véghatározat ezen része továbbá azért is, mivel a panaszlolt által hivatkozott canonica visitatio önmagában nem bizonyítja azt, hogy ami az okmányban felsorolva nincs, más utón nem volna bizonyítható. Már
