A Győri Püspökség Körlevelei, 1914
Tartalomjegyzék
193 Megjegyzés. 1. Mind anekdot t az apát és az anyát, azután a gyermekeket kell beírni koruk szerint, a legidősebbtől lefelé a legifjabbig, — a kedvezményben ré- szesíttetni kért fjut sem hagyva ki. Kihagyni egy családtagot sem szabad, még akkor sem, ha a családon kívül él, vagy ha meghalt. Minden gyermek neve mellé kell írni. hogy fiu-e, vagy leány, fiunoka-e, vagy leányunoka. Ha valamely családtag nem él a család körében, ha kivándorolt, vagy elzüllött, ezen körülményt az »Észrevétel/ rovatban annak az időpontnak megjelölése mellett, hogy a családtól mióta van távol, — az első két esetben a tartózkodási hely megjelölése mellett — meg kell jegyezni. 2. Ha a hadköteles az egyetlen unokát megillető kedvezményre tart igényt, a családtagokat a következő sorrendben kell bejegyezni: a) a nagyapa, b) a nagyanya, c) ezek valamennyi fiai és leányai feleségeikkel és férjeikkel együtt, d) ezen fiuk és leányok házasságából származott gyermekek. A dj alatt jelzett egyéneket, ha több családhoz tartoznak, mindig közvetlenül szülőik után. és pedig az 1. pont alatt foglalt szabályok szerint kell felsorolni. 3. Ha a kedvezmény az egyetlen vő címén vétetik igénybe, az após és a vő családját külön-külön az 1. pont alatt foglalt rendelkezések szerint kell kimutatni. 4. Papiralak: A, vagyis az »Értesítő« kiállításához oly papírlapok használandók, melyeknek ivmagassága 34 cm., iv- szélessége 42 cm. Győr, 1914. november hó 28. A nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 24238/1902. sz. alatt már kimondta, hogy párbérszolgáltatásnál tel- kesguždáknak nem minősíthetők azon birtokosok, akiknek birtokmennyisége kevesebb, mint a Canonica Visilació idejében a telkeseké volt. 52240/1911. sz. határozatával kifejezetten is megállapította a telkesgazdák fogalmát. A határozatot egész terjedelemben alább közlöm. Magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter 52240. sz. Az n—i plébános és kántortanító párbér járandósága ügyében N. N. n—i lakosnak, a vármegye alispánja múlt évi nov. hó 10-én 15772. sz. a. kelt jelentésével ide bemutatott s ezen ügyben 1907. évi november hó 16-án 121462/1907. sz. a. hozott véghatározatom ellen irányuló ujrafelvétel iránti kérelméL a többi ira tokkal együtt •/. a. időzárt an, oly felhívással küldöm meg a Tekintetes Bizottságnak, miszerint értesítse panaszost, hogy ujrafölvétel iránti kérelme teljesíthető nem volt, minthogy abban semmi újabb bizonyítékot nem hozott fel, mely az alapeljárásban hozott határozatok helyességét megdönthetné. Kérelmében N. N. ugyanis az alapeljárásban megállapított tényállásra támaszkodva csak az ez alapon hozott határozatok helyességét kifogásolja. azt vitatván, hogy tévesen lett tel- kesi minőségben párbérfizetésre kötelezve, holott polgári szántóföldjei összevéve sem tesznek ki egynyolcad telket. Kérelmezőnek ezen állítása azonban nem áll helyt, minthogy úgy az alapeljárásban a községi elöljáróság által felvett jegyzőkönyv, mint az újból folyamatba tett eljárás során a községi elöljáróság által kiálított bizonyítvány szerint N. N. összes ingatlanai a kis- házas és telkes birtokokat együttvéve többet tesznek ki 9 holdnál, vagyis egynyolcad úrbéri teleknél s így megütik azt a leg1922. isk. sz. Telkesek párbérszolgáltatása.
