A Győri Püspökség Körlevelei, 1914

Tartalomjegyzék

180 lökhöz és intézetekhez a távirda és táv­beszélő gazdaságosabb használata tárgyá­ban kibocsátott rendeletem egy példányát azzal a felkéréssel van szerencsém meg­küldeni, hogy a Főtiszt. Főhatóság fő­hatósága alá tartozó hatóságokat, hivata­lokat és intézeteket hasonló értelemben utasítani méltóztassék. Budapest, 1914. október hó 13. — Jankovich. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztertől. — 4707/1914. ein. szám. — Valamennyi alárendelt hatóságnak, hiva­talnak és intézetnek. A hadügyminiszter úrtól eredő fel­szólalás szerint egyes, a minisztériumok alá tartozó hatóságok és hivatalok, vala­mint a vármegyei önkormányzat hatóságai és hivatalai gyakran indokolatlan mér­tékben veszik igénybe a távírdát és a távbeszélőt; a táviratok szerkesztésénél rövid és tömör stílusra nem törekszenek, rövidre fogható távbeszélgetéseiket pedig hosszadalmasan bonyolítják le, el annyira, hogy olykor egy-egy beszélgetés a táv­beszélő vezetéket egynegyed, sőt félórára is lefoglalva tartja, holott a tárgyalandó ügy lényege percek alatt lebonyolítható lenne. Minthogy a jelenlegi komoly körül­mények között a távirda és távbeszélőnek ily túlterhelése nemcsak az általános for­galom akadálytalan és gyors lebonyolítá­sát hátráltatja, hanem és különösen a katonai érdekekben továbbítandó távira­tok, illetve lebonyolítandó távbeszélgetések meggátlásával felette káros következmé­nyeket szülhet: ezennel szigorúan elren delem, hogy a hatóságom alá tartozó hatóságok, hivatalok és intézetek egyrészt az indokolatlan táviratváltást és távbeszél­getést mellőzzék, másrészt amikor a táv­iratozásnak és távbeszélésnek szüksége tényleg fönforog, a táviratok szerkeszté­sénél rövidségre és tömörségre törekedje­nek, a fölösleges és kiküszöbölhető szava­kat (minő a névelő, címzéseknél különben szokásos jelzők, stb.) hagyják el és a táv- beszélgetéseket is lehetőleg röviden s ki­zárólag a tárgyhoz tartozó dolgok elmon­dásával bonyolítsák le. Ezt a rendeletemet azok az intézetek, amelyekkel a levelezés közvetlenül törté­nik, közvetlenül kapják kézhez, a többi intézetet a közvetítő hatóságok fogják értesíteni, az egyházi hatóságokat hasonló intézkedésre egyidejűleg felkértem. Buda­pest, 1914. október hó 13. — Jankovich. Győr, 1914. október hó 30. Az orsz. liadsegélyző bizottság nép­jóléti albizottsága feladatai közé legelső- sorban a gyermekvédelmet is sorozván, tárgyalása során szükségesnek találta ar­ról is gondoskodni, hogy a gyermekek ér­deke kellőleg megvédessék azon családok­ban, melyek az 1882. évi XI. t.-c. értelmé­ben a kereső családfő hadbavonulása tar­tamára államsegélyben részesülnek. Anélkül, hogy általánosságban vá­dolni akarnék, vagy csak gyanúba is hozni a magyar társadalom azon részét, mely itt szóbakerül, mégis számolni kell azzal, hogy egyesekre az államnak atyai gondoskodása nem jár a megkívánható hatással — sőt e -tekintetben több oldal­ról panaszok is érkeztek hozzánk. Azon családok ugyanis, amelyek a családfő napi keresményéből éltek, nem voltak hozzászokva egyszerre nagyobb pénzösszeget látni, annál is kevésbbé, mint­hogy a családfő legtöbb esetben keresméi- nyének kisebb-nagyobb részét saját egyéni szükségleteire, esetleg kedvteléseire fordí­totta, s csak részben adta oda családja háztartási szükségleteire, most a család 6431. sz. Had­segélyző bizottság népjóléti albizott­ságának felhívása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom