A Győri Püspökség Körlevelei, 1913
Tartalomjegyzék
18 terhe alatt nem kötelező: Karácsony, Hus- vét és Pünkösd másodnapján, Úrnapján, Gyertyaszentelő, Gyümölcsoltó, Kisasz- szony, a védőszentek napjain és a községek saját fogadalmi ünnepein. Attól származik a rendelkezés, akire az Üdvözítő sz. Péter, az apostolok fejedelmének személyében, az egész anya- szentegyház vezetését, kormányzását rábízta, mondván: Legeltesd az én bárányaimat . . . legeltesd az én juhaimat. (Ján. 21, 15. 17.) Attól származik a rendelkezés, akinek engedelmességgel tartozunk, nemcsak, de aki rendelkezéseit a hívek lelki üdvösségének érdekében és javára teszi. Nevezetesen figyelembe vette Szentséges Atyánk, hogy az ünnepek tartásában világszerte nagy eltérések vannak, ami a hívek lelki életében manapság, amikor olyan sokan, oly könnyen és olcsón jönnek-mennek egyik országból a másikba, sok zavart idéz elő. Figyelembe vette, hogy manapság a megélhetés egyre nehezebb lesz, a drágaság folyton emelkedik. Nehogy lelki gyermekei, a katho- likus hívek, másokkal szemben, kiket az ünnep nem kötelez, rövidséget szenvedjenek vagy a kisértésnek ellenállni nem tudván, törvényt sértsenek, a törvény kiterjedését sziikebbre vonni kívánta annál inkább, mert, fájdalom, a tapasztalat azt is mutatta, hogy igen számos hivő az ünnepeket nem a maga megszentelésére használta, hanem a nyert pihenést, vallásos kötelmeinek elhanyagolásával, szórakozásokra, bűnös kicsapongásra fordította. Az ünnepek nagyobb száma nem az áhítatot gyarapította, hanem a bűnök számát. Ez a megfontolás vezette tehát, Krisztusban Szeretteim, a Szentséges Atyát intézkedéseiben. Mivel tehát a felelősséget akarta kisebbíteni a híveken, a lelkek tértiéből elvenni, a bűnök számát apasztani, j de nem kívánja semmikép az áhítatot csökkenteni, azért, Krisztusban szeretteim, ha a második helyen felsorolt ünnepek megszűntek is parancsolt ünnepek lenni, mindazonáltal a papok és szerzetesek kötelesek e napokon a sz. miséket, prédikációkat és egyéb ájtatosságokat a templomban ép oly rendben és ünnepélyesen megtartani, mint ahogy eddig történt, az előadások az iskolákban úgy szünetelnek, mint eddigelé; a hívek pedig Szentséges Atyánk szándéka szerint fognak eljárni, noha bűn terhe alatt kötelezve nincsenek, ha ezen napokon az istenházát saját buzgalmukból látogatják. És én nem is kétlem, hogy amint eddigelé például nagypéntek a szenvedő Jézushoz hívta az áj- tatosok ezreit, halottak napja egyesített bennünket a megboldogultak iránt való kegyeletben, úgy fogják a boldogságos Szűznek további szépséges ünnepei a híveket a jövőben is seregestül egyesíteni. S amint a feltámadás magasztos napja, noha parancsolt ünnep szintén nem volt, körmenetre szólította a híveknek apraját- nagyját, nem kevesebb búzgósággal, áhítattal fognak a hívek ezrei résztvenni az Űr Jézus diadalünnepén, Űrnapján. — Ugyanis Űrnapján, mely ezentúl is Szent- háromság vasárnapja utáni csütörtökön lesz, a szokásos körmenet ép oly ünnepélyesen rendezendő, mint eddig. Szent István királyunk ünnepe ép oly fénnyel és ünnepélyességgel tartandó meg, mint eddig, annál is inkább, mert nemzeti ünnepünk is, és a polgári törvény értelmében sz. István napján a munkaszünet kötelező. Mária névnapja ezentúl nem Kisasz- szony-nap utáni vasárnapon, hanem mindig szeptember 12-én lesz. Magától értetik, hogy ha valahol a templom védőszentjének ünnepe eddig
