A Győri Püspökség Körlevelei, 1913
Tartalomjegyzék
165 ez az indulás előtt négy héttel írásban jelentetik, mely esetben az előleg 30 korona levonásával visszafizettetik. Nyugtául a postai feladó-vevény szolgál. Elkésett jelentkezés. F.lkésett jelentkezések csak akkor fognak figyelembe vétetni, ha valamelyik csoportban a létszám még nem volna teljesen betöltve. A teljes összeg befizetése után az indulás előtt 8 nappal minden résztvevő egy számozott Zarándok-igazolványt kap, azonkívül egy minden fontos tudnivalót magában foglaló részletes menetrendet, jelvényt és egy podgyász-számot, mely az igazolvány számával azonos. Útlevél. Ezen zarándoklathoz minden résztvevőnek egy Afrika—Palestína — Syriára kiállított útlevélre van szüksége, amelyet a tőrök főkonzulátusnál kell láttamoztatni. Ezen láttamozási a rendezőség szívesen és díjtalanul elintézi, ha az útlevél az indulás előtt legalább 14 nappal megküldetik. A hajóutazás alatt is naponta szentmisék és lelkigyakorlatok fognak tartatni. Kérjük a mellékelt levelező-lapot kitöltve legalább 8 napon belül megküldeni. Minden egyéb felvilágosítással készséggel szolgál a lelki vezető: Gaibl Sándor p. praelatus, apátkanonok (Pozsony, Káptalan-utca 3.) Győr, 1913. évi december hó 1-én. A nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák a közig, bizottságokhoz intézett alábbi rendeletét tudomásvétel és miheztartás végett közlöm a t. c. iskolaszékekkel : A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisztertől. 184941/1913. sz. VI/c. o. — A községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanítók illetményeinek rendezéséről szóló 1913. évi XVI. törvénycikk érvényben hag3rla az 1907. évi XXVII. t. c. lí. §-ának második bekezdésében foglalt ama rendelkezést, mely szerint az iskolafen- tarlónak jogában áll az államsegéllyel kiegészített tanítói javadalmazást az állami tanítók fizetése arányában saját erejéből felemelni, anélkül, hogy ennek következtében a már megállapított államsegély megvonható vagy leszállítható lenne. Ebből kifolyólag a községek és hit- felekezetek mint iskolafentartók ma is jogosítva vannak arra, hogy tanítóik illetményeit az állami tanítók fizetésének arányában saját erejükből kiegészítsék. E jog gya korlátán ál természetesen figyelemmel kell lenni arra, hogy az 1913. évi XV. és XVI. törvénycikkeknek a tanítói fizetés mennyiségére vonatkozó rendelkezései folytán az ugyanazon fizetési osztály- és fokozatba sorolt állami, valamint községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanítók fizetése most már teljesen azonos s a tanítók e két csoportja között mindössze az a különbség áll fenn, hogy mig az állami tanítók valamennyi fizetési osztály- és fokozatban négy évenként, addig a . községi és hit fel ékezeti elemi iskolai tanítók a 111. fizetési osztály egyes fokozataiba^»', öt évenként lépnek elő, amely rendelkezésem végeredménye az, hogy az említett két csoportbeli tanítók fizetése között csak időlegesen van különbség. Nevezetesen az állami elemi népiskolai férfitanító szolgálatának 7., 11—12., 15—17., 19—21., 23—25. és 27-29. éveiben évi 200 koronával, 31—33. és 35—37. éveiben évi 300 koronával, — a nőlanító pedig szolgálatának 9., 13—14., 17 19., 21—23., 25—27. és 29—31. éveiben évi 200 koronával, 33—35. és 37^-39. éveiben pedig évi 300 koronával nagyobb fizetésre jogosult, mint az ugyanazon működési idővel bíró községi és hitfelekezeti elemi népiskolai férfi-, illetőleg nőtanító, ellenben mindkét csoport férfitanítói a szolgálat 1—6., 8—10., 13., 14., 18., 22., 26., 30., 34. és 38—40. éveiben, nőtanítói pedig a szolgálat 1—8., 10—12., 15., 16., 20., 24., 28., 32., 36. és 40. éveiben tei2214. i. sz. Hitfelekezeti tanítók illetményeinek kiegészítése az állami tanítók illetményeinek erejéig.
