A Győri Püspökség Körlevelei, 1911
Tartalomjegyzék
28 Nr. 2178. Munkás biztosítási pénztárak ügyében. Pio PP. X. sibi tributarum, Emmo Arch. Strigonien. ac Rmmis Ordinariis Hungáriáé, attentis peculiaribus rerum adiunctis, facultatem ad biennium impertit concedendi, quoties vera necessitas postulet, clericis suarum dioecesum ut suscipere ac retinere ad biennium valeant in arcis vel mensis nummariis etc. officia, quae a decreto huius S. Congregationis diei 18 nov. 1910 prohibentur; dummodo in singulis casibus, meliori quo fieri potest modo, constiterit nihil in administratione rerum, de quibus agitur, male gestum inveniri; cauto ut quodvis ex mala administratione scandali damnive periculum removeatur in posterum; sub lege denique curandi, ut interim laici viri experti atque probatae fidei sensim iisdem clericis sufficiantur. Datum Romae, ex aedibus eiusdem S. Congregationis, die 10 martii 1911. L. S. — C, Card. De Lai m. p. Secret.« Az Apostoli Szentszék ezen felhatalmazása alapján megengedem ezennel egyházmegyém tiszt, lelkészkedő papságának és áldozópapjainak, hogy 1913. év április hó i-éig a fogyasztási- és hitelszövetkezeteknél viselt felelősséggel járó tisztségeiket (elnöki, igazgatói, titkári, pénztárosi tisztségek), amennyiben azok ellátására ezen időközben alkalmas világi férfiú nem található, megtarthassák. Meg kell azonban kívánnom a következőket: 1. Azon lelkészek vagy áldozópapok, akik a szóban levő tisztségek további viselését elkerülhetetlenül szükségesnek tartják, erről az egyházmegyei hatóságnak folyó évi junius hó i-ig múlhatatlanul jelentést tegyenek. 2. Azok a lelkészek pedig, akik pénzintézeteknél viselnek elnöki, alelnöki, igazgatósági tagsági vagy más felelősséggel járó hivatalt, külön-külön tartoznak engedélyt kérni hivataluk további megtartására, felsorolván az okokat is, melyek ottműködésüket kívánatossá teszik. 3. Azon lelkészek és áldozópapok, akik az adott viszonyok között felelős- séggel járó tisztségeik viselését hitel- és fogyasztási szövetkezeteknél el nem kerülhetik, minden módon arra törekedjenek, hogy alkalmas világi férfiakat keressenek és képezzenek ki, akikre ezen tisztségek a népnél bizalmat gerjesztő módon átruházhatók legyenek és akik az illető intézet további fenmaradását és működését ugyanoly szellemben és irányzatban biztosíthassák. Semmi sem akadályozza azonban, sőt — mivel az Apostoli Szentszék a népnek szociális tekintetben való támogatását nyomatékosan sürgeti — lelkipásztori kötelességnek tekintendő, hogy a papság a szövetkezetek alakításában, terjesztésében és felügyeletében a híveknek tanácsával és közreműködésével segítségére legyen, és hogy mint e szövetkezetek felügyelő-bizottságainak tagja, értelmi képzettségét a nép rendelkezésére bocsássa. Győr, 1911. április 25. A komáromi munkásbiztosító pénztárnak a szemerei kath. hitközség ellen a harangozó tagdíja iránt indított perében a komáromi kir. törvényszék elvileg kimondotta, hogy egyházfi, harangozó s más ily foglalkozású alkalmazottak biztosításra nem kötelezhetők.
