A Győri Püspökség Körlevelei, 1911
Tartalomjegyzék
20 Titeket pedig, kedves Paptársaim és Krisztusban testvéreim, szeretettel arra kérlek, hogy amikor az Ur Jézus szent szivének szeretetében egyesülve bucsuzásra még egyszer kezet fogunk, az isteni szeretet napja, a legszentebb Szív kegyelemsugarainak fényességében tűnjék el minden árnyék, vigasztaló édességében múljék el minden szomorú emlékezés, hogy zavartalanul őrizhessük meg mindannak jóleső emlékezését, amit a kölcsönös szeretet melegsége és a jószándéku együttműködés termékenyítő ereje létrehozott, széppé, jóvá, emlékezetessé növelt és fejlesztett. Részemről különösen mindenkor benső megilletődéssel emlékezem arról, hogy a győri egyházmegyében mily tekintélyes számú ifjút avattam fel Krisztus szolgájává, szenteltem az Ur oltárainak papjaivá. Kétségtelen, hogy a papszentelés a püspöknek legfelelősségteljesebb, de egyúttal legmagasztosabb kötelessége. És most, amikor a győri püspöki széktől távozom, hálatelt szivvel borulok le a végtelen isteni Felség szent szine előtt, mivelhogy az Ur meghallgatta a papszentelés megható szertartásai között mindenkor benső megilletődéssel, szivem szeretetének egész melegségével elmondott imádságot: »Infirmitati nostrae Domine quaesumus, haec adjumenta largire, qui quanto fragiliores sumus tanta his pluribus indigemus.« (Pont. Rom.) Az újon felszenteltek által tettre kész, buzgó, jó és erős munkatársak seregével gyarapította a jó Isten munkában kipróbált, hűséges szolgáinak régibb táborát, úgy, hogy minden sikert és eredményt, amit Isten dicsősége és hívek üdvössége szolgálatában elérhettünk, Isten szent kegyelme után, kedves Paptársaim, a ti buzgó közreműködésteknek köszönöm. Isten szent neve legyen ezért áldott! De buzgó munkásságtokért jutalmazzon meg titeket a jóságos Isten, az Ur Jézusnak legszentebb szive ugyancsak a felszentelés magasztos szertartásainak áldó szavai szerint: »Estote benedicti in ordine sacerdotali, ut offeratis placabiles hostias Omnipotenti Deo.« (Pont. Rom.) »Et exaudiat vos Dominus in die Tribulationis et protegat vos Nomen Dei Jacob. Mittat vobis auxilium de Sancto et de Sion tueatur vos. Memor sit omnis sacrificii vestra et holocaustum vestrum pinque fiat. Tribuat vobis secundum cor vestrum, et omne consilium vestrum confirmat.« (19. zsolt.) Bucsuzásomat pedig végzem a bensőséges kéréssel, melylyel a felszentelt püspök is a szent szertartás befejeztével búcsúzott el tőletek: „Omnipotentem Deum etiam pro me orate.u Amikor reám emlékeztek, imádkozzatok értem! Győr, 1911. április 25. Nr. 2172. Sacerdotes Arnoldus Harris Mathew, Herbertus Ignatius Beale et Arturus Guilelmus Howarth nominatim excommunicantur. Motu Proprio. Dilectis Filiis Catholicis in Anglia commorantibus. Gravi iamdiu scandalo, maximo animi moerore, vobis esse novimus sacerdotes Herbertum Ignatium Beale et Arthurum Guilelmum Howarth e clero Nottinghamensi qui, quae sua sunt non quae Jesu Christi quaerentes et aestu ambitionis abrepti, postquam penes acatholicos homines Episcopatus honore augeri non semel pertentaverint, eo temeritatis novissime progressi sunt ut, voti compotes facti, Episcopalem consecrationem se recepisse Nobis arroganter nunciarint. Nec eorum nuncii authenticum
