A Győri Püspökség Körlevelei, 1911
Tartalomjegyzék
i5 mekeknek az iskolaszék megengedheti, hogy a szorgalmi időben is két hónapig a hétnek csak egyik vagy másik napján járjanak iskolába. A kerületi tanfelügyelő urakat pedig felkérem, hogy az évzáró vizsgák rendjét saját kerületükből együttesen az egyházmegyei hatóság címére beküldeni szíveskedjenek. Győr, 1911. március 1. 3965/1909. K. szám. — O Felsége a király nevében a magyar királyi köz- igazgatási biróság a szerednyei róm. kath. hitfelekezeti leányiskola (zárda) épületének befedésével felmerült 4050 korona költségből fedezetlen összeghez az iskolába járó izraelita vallásu gyermekek szülőinek hozzájárulása iránt folyamatba tett ügyben Ungvármegye közigazgatási bizottságának 1908. évi április hó 10-én 606. szám alatt hozott határozata ellen Groszmann Áron és társai által bejelentett, valamint Sternhell Éliás és társai által beadott s a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett felebbezést, mint tárgyánál fogva birósági panaszt, 1910. évi február hó 15. napján tartott nyilvános ülésében az 1896. évi XXVI. t.-c. 50. §-a alapján tárgyalás alá vevén, következőleg Ítélt: A magyar királyi közigazgatási biróság a panasznak helyt ad és a szóban forgó iskolába járó izraelita vallásu gyermekek szülőit a kérdés tárgyát tevő költség viseléséhez való hozzájárulás kötelezettsége alól felmenti. Indokok: A hitfelekezeti iskolába járó más vallásu gyermekek szülőinek az iskola költségeihez való hozzájárulás iránt az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 45. §-ában megállapított kötelezettsége az iskola időleges használata fejében fennálló időleges kötelezettség. Ebből következik, hogy e kötelezettség csakis ama költségekre terjed ki, melyek az iskola évi rendes fenntartásával járnak. Ellenben a törvény idézett szakasza rendelkezésének alapgondolatával ellenkezik, hogy a más vallásu gyermekek szülői hozzájáruljanak az évi rendes fenntartási költségek keretén kívül eső befektetések költségeihez, ha azok nem osztatnak fel a megfelelő számú évekre, amelyekre a befektetés kihat; vagyis, hogy a szülők csupán azért, mert a rendkívüli költség az ő gyermekük iskolába járása idejében merült fel, a más vallásu hitfelekezeti iskolának olyan költségét is viseljék, mely nem kizárólag az illető iskolai év szükségletét elégíti ki, hanem mint befektetés jelentkezik. Már pedig az iskola-épületnek 4050 korona költséggel újra fedése nyilvánvalóan meghaladja az évi rendes szükségletet és több évre szóló befektetésként jelentkezik. Ezért a törvény nem ad alapot arra, hogy az izraelita gyermekek szülői a szóban forgó költség viseléséhez való hozzájárulásra köteleztessenek. Az a különleges helyzet pedig, hogy a róm. kath. hitfelekezeti iskolában a gyermekeknek közel fele izraelita vallásu : méltányossá teszi ugyan, hogy az izraeliták résztvegyenek ugyan a rendkívüli költség viselésében is, de kötelezni őket erre nem lehet. Győr, 1911. március 1. Nr. 1443. lói. isk. sz. Más vallásu tanulók szülőinek hozzájárulása az iskola-épület fenntartási költségeihez.
