A Győri Püspökség Körlevelei, 1909
tanítói állásra addig; pályázatot ne hirdessenek, amig a távozó tanító Írásos lemondása kezeik között nincsen. Ha a tanító nyugdíjba megy, vagy elhal, a választási jegyzőkönyvben a tanító nevének felemlítésével ezen körülmény is kiteendő. Győr, 1909. március 25. A későbben beállható zavarok elkerülése végett minden újonnan választott tanító díjlevelébe felveendő a következő pont: a tanító az iskolaépületben birt lakását a községben levő más lakással csupán az iskolaszék engedélyével hagyhatja el, illetve cserélheti föl. Győr, 1909. március 25. Nr. 2018. 204. isk. sz. Tanítói lakás. A pályázati hirdetésbe s egyúttal ugyancsak a díjlevélbe veendő még: a tanító (tanítónő) tartozik az espereskerületi s igy a győregyházmegyei tanító- egyesületbe lépni, s annak tagjául maradni mindaddig, amig Győregyházmegye területén levő valamely r. k. iskolánál működik. Győr, 1909. március 25. Nr. 2019. 205. isk. sz. Minden tanító tagja a tanító- egyesületnek. A kántortanítók, ha nyolc napnál — bár a nyári nagyszünidő alatt is — hosszabb időre távozni akarnak községükből, ehhez a Szolgálati szabályzat 15. §-a értelmében egyházhatósági engedélyre van szükségük. Győr, 1909. március 25. Nr. 2020. 206. isk. sz. A kántortanítók szünidői távozása. Alapítólevelek kiállításánál, de főleg végrendeleti hagyományoknál a legutóbbi időkben is hosszas bonyodalmakra, peres eljárásra s végül is károsodásra vezetett azon körülmény, hogy a végrendeleti hagyományozok, vagy a végrendelet készítők elmulasztották kitüntetni az iskola, óvó, nevelőintézet, temető stb. r. kath. jellegét. Bizonnyára jóhiszemüleg, s azon gondolattal, hogy a községben más, mint kath. jellegű iskola, óvó nem lévén, a jelleg külön kitüntetése fölösleges s hagyományuk igy is teljes biztonsággal eléri célját. Tudnunk kell azonban, hogy a r. kath. iskola mellett 1868. év óta szerzőképes jogalanyként jelentkezik az akár fennálló, akár még a jövőben felállítandó községi iskola, vagy szabatosabban: a községi iskolai (óvó) alap. Bíróságaink támaszkodva a most vázolt körülményre, az ily alapítványokat és hagyományokat, — ha ezek az alapítók, illetve végrendelkezők részéről nyilván kath. jellegű intézményekre voltak is szánva — az alapítólevél, vagy végrendelet hiányos vagy nem szabatos kifejezései miatt a községi iskolai alap javára Ítélték meg. A gyakorlati élet is nem egy példát mutat, hogy az ily alapítvány, vagy hagyomány, mely a jelleg megnevezése nélkül egyszerűen az iskolának szólt, utóbb Nr. 202 1. 207. isk. sz. Az alapító- levelek és végrendeleti hagyományok helyes kiállításáról.
