A Győri Püspökség Körlevelei, 1907
Tartalomjegyzék
12 Államsegély. Sok helyen a hivek már eddig is túl vannak terhelve az iskolafentartás költségeivel s a tanítók fizetését önerejükből nem tudják kiszolgáltatni. Ilyen helyeken a tanítói fizetések kiegészítéséhez elkerülhetetlen az államsegély igénybevétele. Ennek módozataira a főt. papság részletes tudósítást fog kapni az egyházmegyei körlevelekben. A tanítói fizetés egy részének terményekben való kiszolgáltatása számos súrlódásnak oka a tanító és hivek között s egyébként is a terményeket az iskolafentartónak, a tanító közbejötté nélkül kell beszedetnie, sőt ha annyi be nem folynék, mint amennyit a díjlevél a tanítónak biztosít, a tanító a hiányzó részt az iskolafentartón követelheti. Azért célszerűnek mutatkozik, hogy az egyházközség képviselete jövőben ne terménybeli járandóságot biztosítson a tanítónak, hanem a díjlevélbe az 1893. évi, vagy később felvett javadalmi jegyzőkönyvből vegye át a terményeknek hivatalosan megállapított pénzbeli egyenértékét s azt biztosítsa díjlevélben a tanítónak ily módon: „Párbér-megváltás ára fejében .... korona“. Ezen esetben az egyházközség a terménybeli járandóságokat a maga javára szedi be és értékesíti s ha a megváltási ár kifizetése után netán felesleg marad, az az egyházközség jövödelmét képezi. Hasonlóképpen járhat el a tandíjszedésnél is, ha a tandíj eddig a tanítónak volt biztosítva. Még csak a költségvetésről kívánok röviden szólni. Rendes költségvetés nélkül nem tudhatjuk, mi az iskolának szükséglete, és hogy a rendelkezésünkre álló forrásokat mennyiben kell igénybe vennünk. Ennek következtében az iskola szükségleteinek kielégítése is hiányos fog lenni. Feltétlenül szükséges tehát, hogy minden iskolánál rendes költségvetés készüljön. A költségvetésben minden jövödelem és kiadás felvétessék, bármely forrásból származzék is, mint erre útmutatást és mintát közöltünk az említett Közigazgatásban. A költségvetést mindig az iskolaszék készítse s ha netán a község fedezi a kiadásokat, kellő időben terjessze azt a községi képviselőtestület elé, hogy a képviselőtestület a községi költségvetés összeállításakor az iskola szükségleteire tekintettel lehessen. Az iskolaszék elnöke pedig őrizze ellen, hogy az iskola költségei fel vannak-e véve a községi költségvetésbe, s ha nincsenek felvéve, gondoskodjék jogorvoslatról. A községi elöljáróság az iskolai költségvetés előkészítésénél az iskolaszéki gyűlésre meghívható. Ha a község az iskola költségeihez további változás alá nem eső évi összeggel járul, vagy azokat csak részben fedezi, vagy azok viselésében részt nem vesz, akkor a költségvetés 2 példányban az egyházmegyei hatósághoz terjesztendő fel jóváhagyás végett, de előbb 15 napig közszemlére ki kell azt tenni s a közszemlére kitétel idejét ki kell hirdetni. A 15 nap leteltével a költségvetésre rávezetjük záradékképpen, hogy az 15 napig közszemlére ki volt téve s hogy történt-e ellene felszólamlás. Az iskolaadó kivetésére vonatkozó határozatot és a költségvetést rendszerint együtt lehet az egyházmegyei hatóság jóváhagyása alá terjeszteni. V. Az egyházközségi szervezet általános életbeléptetése. Amióta, főleg az utolsó évtizedben majd minden egyes kath. iskolánkat fejlesztenünk, új tantermekkel és ujonan szervezett tanítóállásokkal ellátnunk kell, a folyton súlyosbodó építkezési és a rendes fentartási költségekről való gondoskodás, mindinkább több aggságot, gyakran alig kilábolható nehézséget okoz. Ha ezen s még számos nehézségek mellett és ezek ellenére is iskoláinknak ősi kath. és vallásos jellegét komolyan és lelkiismeretünk szerint megóvni akarjuk, napról-napra szükségesebbé válik iskoláink fejlesztése, fentartása és védelme szempontjából, majd pedig egyéb világi vonatkozású ügyek helyes intézésére is az egyházközségi szervezetnek lehetőleg mindenütt való életbeléptetése. A mai nehéz időkben minden irányban az intézmények létesítése s azok szabályos működtetése biztosíthatja csupán az állandó sikert s érdekeinknek megtámadhatatlan védelmét.
