A Győri Püspökség Körlevelei, 1905
Tartalomjegyzék
nehéz uralkodása a fejlődés, a haladás, a megerősödés áldásos éveit jelenti hazánk történetében ; szivjóságát, lelki erejét, kötelességtudását emlegetni fogják a késő maradékok is. Tisztelendő Testvéreim! Mi az Isten szolgái, mi magyar papok, kik az Ur Jézus Krisztusnak magyar hazánkban levő szőllőjét vagyunk hivatva megmunkálni, mi, akiknek hivatásunk, hogy nemes, fenkölt és szent érzelmeket ojtsunk híveink szivébe és őket ily eszmékért való lelkesedésre tanítsuk: kell, hogy mi az Isten által is megparancsolt királytiszteletnek is apostolai legyünk: kell, hogy — főleg napjainkban — a törhetetlen hűség, ragaszkodás és hódolat apostoli királyunkhoz, cselekedeteinknek, eljárásunknak, de még jellemünknek is kimagasló vonása legyen. Nehéz időket élünk, tisztelendő Testvéreim ! de minél súlyosabb aggodalmak nehezednek ránk, annál jobban ragaszkodjunk szent hitünkhöz és mindnyájunk meg- védelmezőjéhez: az apostoli királyhoz! Töltsük be vallásos és polgári kötelességeinket, mert „csak az engedelmes férfiú beszélhet győzelemről“.1 így teszszük erőssé hazánkat, oly erőssé, hogy az időszakos zavarok és veszedelmek annak alapjában kárt ne tehessenek. Ne járuljunk hozzá egy szóval, egy mozdulattal sem ahhoz, hogy az a jóságos, bölcs és sokat szenvedett király, ki mint reményteljes ifjú egy forrongó nemzettel állt szemben, most élete alkonyán ismét pártokra szakadva lássa nemzetét a pusztulás örvénye felé rohanni. Pedig „az irgalmasság és igazság őrizték eddig a királyt“.2 Az ő igazsága felmagasztalta a mi földünket.3 Imádkozzunk és azon legyünk, „hogy lásson boldog és békés időket, hogy e nemzetnek minden polgára, mint Sión fiai vigadjanak az ő királyukban“.4 Isten szent áldása legyen velünk ! Győr, 1905. január hóban. Miklós s. k., püspök. ' Példabeszédek könyve 21, 28. — a Példabeszédek könyve 20, 28. — 3 U. o. — * 179. zsoltár 2.
