A Győri Püspökség Körlevelei, 1905
Tartalomjegyzék
12 vételét esetleg a fennálló népiskoláknak érintetlenül való hagyásával külön állami népiskola felállítását. Itt hangsúlyozom, hogy hitfelekezeti népiskoláknak állami kezelésbe való vétele csakis az illető hitközség törvényes képviseletének e részben önként hozott és az illetékes egyházi főhatóság által jóváihagyott határozata alapján történhetik meg. Enélkül valamely hitfelekezeti népiskola államosítását a kir. tanfelügyelőségek nem kezdeményezhetik. Ezek előrebocsátásával kell a felterjesztésben megismertetni a község vagyoni viszonyait s itt kiemelendő az is, hogy a községnek, mint jogi személynek minő különleges jövedelmi forrásai vannak s hogy a község milyen pótadóval fedezi rendes évi kiadásait? E célból csatolandó a felterjesztéshez a község vagyonleltára, legutóbbi költségvetése, az egyenes állami adók hiteles kimutatása. Itt említendő meg, van-e a községnek az 1868: XXXVIII. t. c. 38. és 39. §§-ai alapján létrejött községi iskolai alap vagyona. Miből áll az és jövedelmét ki használja? A község határában vannak-e puszták, vagy telepek s azokban mi módon történt gondoskodás a tankötelesek oktatásáról? Azután mutassa be a tanfelügyelőség, hogy az államosítást kérő község, illetőleg (az egyházi főhatóság hozzájárulásával) a felekezet, mit ajánl meg az állami iskola javára, elhelyezésben, felszerelésben és évi fentartásban ? Csatolandó a felterjesztéshez az erre vonatkozó jogerős községi képviselőtestületi határozat és illetve az egyházi főhatósági jóváhagyással ellátott hitközségi határozat. Ezen hozzájárulások, valamint a község tanügyi szükségleteinek figyelembe vételével pontosan kiszámítandó; hogy az állami iskola, illetve kisdedóvoda évi fen- tartása, a szükséges fejlesztést is figyelembe véve, milyen évi kiadást okozna az államnak; még pedig az elhelyezés és az évi fentartás tekintetében? Ismertesse továbbá az állami iskolához, illetőleg az állami óvodához esetleg átveendő tanítók, óvónő összes viszonyait és azon különleges feltételeket, amelyekhez a község, vagy hitfelekezet ajánlatát esetleg kötötte. Annak megítélése céljából pedig, hogy az esetleg átveendő községi, vagy felekezeti tanítók, óvónő mily javadalmazással lennének kinevezendők, a felterjesztéshez feltétlenül csatolandók azoknak eredeti díjlevelei és illetve az 1893. évi 29751. számú rendelet értelmében fölvett javadalmi jegyzőkönyvek. Miheztartás végett megjegyzem még, hogy az állami iskolák és kisdedóvódák szervezését rendszerint a következő feltételekhez kötöm és ezektől csak rendkívül fontos és indokolt esetekben engedhetek eltérést: Az illető község (esetleg felekezet) köteles az állami elemi iskola, óvoda mindenkori elhelyezéséről gondoskodni, e célból megfelelő telket és épületeket jókarban a kir. kincstár tulajdonába, vagy örök használatba átadni s ezért megkívánom, hogy az illető polgári vagy hitközség már az államosításra vonatkozó határozatában kötelezőleg jelentse ki, miszerint megengedi, hogy az iskolai telek és a már meglevő, vagy még felépítendő épületek örök használati-, vagy tulajdonjoga a község minden további megkérdezése nélkül az állami iskola megnyitásával egyidejűleg az állami iskola céljaira a kir. kincstár javára telekkönyvileg bekebeleztessék.
