A Győri Püspökség Körlevelei, 1904
Tartalomjegyzék
237 legyőzéSére bőséges kegyelmet kellett annak nyernie, aki méltó volt e világra szülni azt, kiről tudva van, hogy vétek nélkül volt.1 Amint a Fiúnak az égben halhatatlan és örök Atyja volt, a földön szeplőtelen Anyjának kellett lennie.2 Ma — Mária mennybemenetele ünnepén — az uj Ádám paradicsoma fogadja Ot; ehhez a paradicsomhoz a kígyónak nem volt útja. A király eléje jön Anyjának, hogy befogadja a szent, tiszta, bűn nélkül való lelket.3 Szent-Norbert, premontrei szerzetét a szeplőtelen fogantatás tiszteletére alapítja, s elrendeli, hogy ezen ünnepet a Kend minden egyházában megüljék.4 A Libanon hegye, — mondja Máriának halhatatlan tisztelője Szent-Bernát, — fehérséget jelent; a Te mindenek fölött álló ártatlanságodat hirdeti. Ártatlan voltál az eredeti, s minden személyes bűnöktől.5 Amint az első Ádám szűz és átok nélkül való földből vétetett: úgy illett, hogy a második Ádám vagyis Krisztus, soha átok alá nem került asszonytól jöjjön a világra.5 Csodálatos és a sziveket átjáró a ragaszkodás, tisztelendő Testvérek, mely- lyel a nemes magyar nemzet minden időkben a boldogságos Szűzhöz viseltetett. Alig hogy megtért, Nagyasszonyának fogadta és mondotta Öt, s jámbor vetélkedéssel lefoglalta magának; azt gondoljuk teljes joggal. Mert ha az ó-szövetségben az izraeliták a minden teremtmények Urát és mindenek Istenét Ábrahám, Izsák és Jákob Istenének hívhatták, sőt az Ur maga is ennek mondotta magát,7 mi is igaz jogon nevezhetjük a boldogságos Szüzet a Magyarok Nagyasszonyának. Mióta Sz. István felajánlotta országát a boldogságos Szűznek, azóta Magyarország a szűz Mária öröksége, az Ő öröklött birodalma; épen azért Máriát őseink Magyarország örökös királynéjának tartották és ismerték. Királyaink pedig magokat Mária jobbágyainak, szolgáinak nevezték és címezték. így tartották ezt minden nagy királyainak, erről tettek tanúságot máig fönmaradt ünnepélyes leveleikben és okirataikban. Sz. Lászlót Mária-országa királyának hivták ; Nagy Lajosunk alapította és építette Mária tiszteletére a Mária-celli hires egyházat. Mikor a török kemény igája alatt minden vagyonunk pusztult, az akkor támadt eretnekségek miatt pedig a lelkek forogtak mindennapos veszedelemben, s az országot török is, eretnekség is darabokra szaggatta, s mindenünk veszendőbe ment: egyre akkor is vigyázott az Ínséges magyar, hogy az ő Nagyasszonyán sérelem ne essék, annak tisztelete meg ne csorbulion, mert akkor mindenét elvesztette. Azért folytonos háború és harci zaj között is törvényt hozott, hogy a Felség meg ne engedje a magyar címer megváltoztatását, hanem mindenfajta pénzünk egyik oldalára ősi magyar szokás szerint a szűz Mária képét veresse.8 Majd pedig amikor az ország a pogány töröktől százötven esztendei rabság után megszabadult és ismét törvényes uralkodójának kezére került, Lipót akkori magyar királynak, első dolga volt, hogy megújítsa Szent-István végrendeletét s azért 1693-ban a felszabadult Magyarországot ismét fölajánlotta a boldogságos Szűznek örökségül. Ezek után elgondolhatjuk, de tudjuk is, tisztelendő Testvérek, hogy Mária leventéi, a nemes magyar nemzet fiai micsoda tisztelettel, mily féltékeny éberséggel 1 Augustinus, Liber be natura et gratia. — 2 Augustinus, Sententiae. — * Joannes Damascenus, Oratio ?. De Dormitione B. M. V. — ‘ In statutis primariis Ordinis. — 5 Bernardus, Sermo super: Salve Regina. — 6 Dominicus, Liber de sacro Corpore Christi. — 7 Exod. 3, 6. — 8 1550: 48. t.-cikk.
