A Győri Püspökség Körlevelei, 1903
Tartalomjegyzék
IO hatóságok határozatait megsemmisíthetném s új eljárást rendelhetnék el. Tarthatatlan ugyanis folyamodónak azon érvelése, hogy a kérdéses kötelezettség nem olyan természetű, hogy az a mindenkori birtokost terhelné, — s hogy a kir. kincstár, mint volt kegyur s a rom. kath. egyház között ex consensu létrejött a gyakorlat révén érvényre jutott ezen kötelezettség a birtokváltozás folytán a kir. kincstár jogutódát ne terhelné. — Folyamodó ezen kijelentéssel maga elismeri, hogy itt dologbeli kegyúri jogról van szó, tehát birtokkal van az összekötve, mely — tehát a birtok jogi sorsában osztozik, azaz — elidegenítés esetében átmegy az új tulajdonosra, már a dolog természeténél fogva még akkor is, ha ez határozottan kikötve nem lenne. Ezt különben kitejezetten kimondja az 1864. évi augusztus 24-iki 15104. szám alatt kelt s nálunk ma is hatályban levő udvari rendelet. — Egyébként annak bizonyítása, hogy a szóban levő kegyúri jog azon birtokkal, melyet folyamodó czég megvett, nincs összekötve, folyamodót terhelte, de ő az eljárás folyamán — a jegyzőkönyv tanúsága szerint — semmi olyat fel nem hozott, mi állítása igazolásaként megállhatott volna. Meg nem állhat az a kifogás sem, hogy ő, mint Mózes hitűi kegyúri jogokat nem gyakorolhat s igy kötelezettségei sem lehetnek — mert jog- gyakorlatunk értelmében a Mózes vallásu állampolgárok is gyakorolhatnak kegyur jogokat, de nem személyesen, hanem keresztény megbízott, meghatalmazott által A kegyúri jognak megfelelő kötelezettségeket természetesen joggyakorlás következtében ők is viselni tartoznak. — Mindezek figyelembe vételével a benyújtott felülvizsgálati kérelmet elutasítom. Budapest, 1902. évi szeptember 3. Wlassics, s. k Győr, 1902. deczember 31-én. 8. sz. Miniszteri rendelet a dohányárusok üzleti helyiségeinek nyitva- tartása és a dohány- gyártmányok eladása tárgyában. A m. kir. pénzügyminiszter 1902. évi 42,732. sz. általános rendelete. A dohányárusok üzleti helyiségeinek nyilvántartását szabályozó és a dohány- gyártmányok eladásara vonatkozó szabályok 15. §-ában foglalt, valamint e tárgyban időközönkint kiadott összes rendelkezésnek hatályon kívül való helyezésével, — az 1891. évi XIII. t.-cz. 5. §-ában nyert felhatalmazás alapján — következőket rendelem : A dohányárus köteles áruhelyiségeit általában reggeli 7 órától, a fő- és székvárosban esti 9 óráig, városokban esti 8 óráig, egyéb helyeken esti 7 óráig nyitva tartani s ezen idő alatt úgy a hozzá anyagbeszerzés végett utalt árusokat, valamint a náluk megjelenő fogyasztó közönséget a kivánt anyaggal pontosan, gyorsan és készségesen kielégíteni. Vasárnap és szent István napján a kizárólagos dohányárusok reggeli 9 órától déli 12 óráig, a nem kizárólagos dohányárusok pedig addig kötelesek üzlet- helyiségeiket nyitva tartani s az eladást ott közvetíteni, a meddig főüzletük nyitva- tartására — az ipari munkának vasárnap és szent István-napi szüneteléséről 1891. évi XIII. t.-cz. 3. §-a alapján — engedélylyel bírnak. Megengedem továbbá, hogy: i. a katholikus vallást követő dohányárusok husvét, pünkösd, karácsony első napján és űrnapján;
