A Győri Püspökség Körlevelei, 1901

Tartalomjegyzék

32 Isten dicsőségét mind a jó erkölcsök föllendülését sokkal nagyobb mértékben előidézik, mintha kiki otthona rejtekében akár szőrzsákban és hamuban tartott volna penitencziát. Szent János evangéliuma szerint1 a jeruzsálemi templom mellett létezett egy Betszaida nevű fürdő tó, mely üdvös hatását a gyógyításra várakozó bete­gekre főleg akkor gyakorolta, midőn annak vizét égi angyal megzavarta. A ki ilyenkor beleszállt a tóba, meggyógyult bármily nagy nyavalyájából is. Ilyen gyógyvizei a lelki nyavalyák elhárítására, vannak az anyaszentegy- háznak is. Jubileumkor az egyház angyala, a pápa ezeket hullámzásba hozza és mindenki, a ki e gyógyvizekhez járul, az meggyógyul minden lelki nyavalyából; visszanyeri lelkének teljes épségét. Csak azon feltételeket kell hiven és lelki buzgósággal megtartanunk, melye­ket a búcsúk fő kincstárosa, kiosztója, a pápa apostoli levelében kitűzött. III. A hirdetett jubileumi búcsú a győri egyházmegyében a következő feltéte­lek alatt nyerhető meg: i. Szükséges, hogy a jubileumi teljes búcsúban részesülni óhajtó keresz­tény a kegyelem állapotában legyen, melyre a jó gyónás segít. Ha valaki egé­szen jóhiszemüleg, sőt méltán azt gondolná is magáról, hogy lelkét súlyos bűn nem terheli, mégis meg kellene neki a jubileumi búcsú elnyerésére gyónnia. XIV. Benedek, a nagytudományú pápa, ugyanis »Inter praeteritos« kezdetű körlevelében a jó gyónást a jubileumi búcsú elnyerésére elengedhetlen föltételnek mondja, a mit bármily nagyfokú törödelem és a vele kapcsolatos vágybeli gyónás sem pótolhat. A jó gyónáshoz megkivántatik: a) a beható lelkiismeret-vizsgálás Azért kérje mindenki először is a Szent­lélek segítségét, hogy lelki állapotát pontosan megismerhesse. E czélból vessen komoly visszapillantást lefolyt életére, talán még az első gyónás előtti időre is. Meglehet, hogy jut eszébe valami, a mit álszégyenből, vétkes tudatlanságból vagy könnyelműségből elhagyott, mely esetben egyetemes gyónással kell orvosolni a lelkén ütött nagy sebet, a szentségtörést. b) A jó gyónásnak lelke a törödelmes bánat és a nyomában járó, vele összekötött erősfogadás, vagyis eltökéllett erős akarat, hogy többet, ha törik, ha szakad, Isten malasztjának segítségével nem vétkezünk és a bűnre vivő alkalmakat is kerülni fogjuk. Mind a bánat, mind az erősfogadás természetfölötti legyen, vagyis ne a bűnnek földi következményei: szégyen, kárvallás miatt bánjuk meg bűneinket, hanem azért sirassuk meg azokat, mert vétkezvén, legnagyobb jótevőnket hálátlan­sággal szomoritottuk, legfőbb Urunkat, felséges Istenünket pedig lázadással bántot­tuk meg s ezáltal a mennyországot elvesztettük, a poklot pedig annyiszor megérde­meltük, a hányszor halálosan vétkeztünk. Szakítsunk a bűnnel és a bűnös vágyakkal is. E természetfölötti bánat Dávidot a bűnnek rútságából kitisztította; Szent­Jan. V, I. ik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom