A Győri Püspökség Körlevelei, 1901
Tartalomjegyzék
26 jubileumi vagyis szentévnek nyilvánít és tartamára teljes búcsút enged mindazoknak, kik Rómában : a) törödelmesen meggyónnak ; b) méltóképpen megáldoznak és c) az általa kijelölt négy főtemplomban, ha rómaik, harminczszor, ha idegenek, tizenöt egymásután következő napon az anyaszentegyház szándékaira imádkoznak. Minthogy azonban ily ioo éves jubileumot csak ritka keresztény érhet meg, azért már 1342-ben arra kérték VI. Kelemen pápát, hogy az ó-szövetségi jubileumi év mintájára minden ötvenedik évre engedjen jubileumot. A pápa hajolt a kérésre és a jubileumot az 1350-ik évre kihirdette, egyúttal megengedte, hogy a keresztények minden ötvenedik évet jubileumi év gyanánt ünnepelhessenek. Hogy minél több ember részesülhessen a jubileumi év áldásaiban, VI. Orbán pápa, tekintettel az Úr Jézusnak e földön eltöltött életkorára, egy emberöltőt vagyis a harminczharmadik évet, mig végre 1470-ben II. Pál minden huszonötödik évet nyilvánított jubileumi évnek és a benne résztvevőknek teljes búcsút engedett. Ezek (t. i. a 100., 50., és 25. esztendő) a rendes jubileumi évek, a melyek nem az újév reggelén, hanem karácsony előestéjén kezdődnek és egy évre reá ugyanekkor is végződnek, minthogy a szentévekben hirdetett búcsúk az Ür Jézus születésének és végtelen érdemeinek kimeríthetlen kincstárából nyerik ható erejöket és áldásaikat. Vannak ezen kiviil rendkívüli jubileumok is, melyeket a pápák egyes testületeknek, nemzeteknek vagy az egész kereszténységnek is szoktak néha engedni, nyomós okoknál fogva. így adott V. Miklós pápa 1450-ben Hunyady Jánosnak és a főrendeknek kérésére, IV. Sixtus pedig 1480-ban Mátyás király óhajára rendkivül jubileumi búcsút édes hazánknak.1 Hasonlóképpen rendkívüli jubileumi búcsú az is, melyet a pápák a rendes jubileumi év után következő esztendőben az egész keresztény világnak hirdetnek és többnyire csak hat hónapi időtartamra szorítanak. Hatszáz év története bizonyítja, hogy úgy a rendes, mint a rendkívüli jubileumi búcsúnak a keresztény szivekre, különösen pedig a hit öregbítésére, az erkölcsök jobbítására és az életszentség alapjainak megvetésére mily óriási hatása volt. így mindjárt a VIII. Bonifácz által az 1300. évre hirdetett jubileum alkalmára mintegy varázsütésre megmozdult egész Európa és Róma templomait folyton a bűnbánó és vezeklő zarándokok roppant száma töltötte be. Giovanni Villani, florenczi iró, ki e szent-évben állandóan Rómába tartózkodott, beszéli, hogy a jubileum alatt mintegy két millió idegen fordult meg Rómában s a hívek tolongása a Szent-Péter bazilikája felé oly nagy volt, hogy a tömegben többeket agyon is szorítottak. A kiválóbb zarándokok között fölemlíti Martell Károlyt, Nagy Lajosunk nagyatyját, ki »magyar királynak« nevezte magát, továbbá Florencz halhatatlan szülöttjét, Dantét, a költő-királyt. Ötven év múlva ismétlődött e megható mozgalom és daczára a rettentően pusztító fekete halálnak és a szokatlanúl kedvezőtlen időjárásnak, mintegy millió 1 Schwandtner : Scriptor. Rer. Hung. II. 69. 1.; Koller: Hist. Epp. auinqueeccl. IV. 428 1.
