A Győri Püspökség Körlevelei, 1901
Tartalomjegyzék
8 elengedhessék.1 Erről tanúskodnak Szent Cyprian4 és Tertullián3 iratai is, melyekből kitűnik, hogy a harmadik században e büntetések elengedése gyakorlatban volt és hogy az egyháznak azidőtt erős hite volt, hogy ezen a vezeklők javára tett engedmény az Isten előtt is érvénynyel bir. Hogy tehát gyermekei üdvösségük dolgában e lanyhulás folytán semmi kárt ne valljanak, a szerető és gondos anya, az egyház, egyre több szükségét látta annak, hogy Jézus és a szentek érdemeinek kincstárát az ideigtartó büntetések törlesztésére hivei előtt megnyissa. Ily alkalmúl szolgáltak neki a keresztények oly cselekedetei, melyek valamely hősies elhatározással, például az evangéliumi tanácsok örök fogadalmával; vagy valami nagy fáradtsággal és halált megvető áldozattal is voltak egybekötve, úgy mint a Szentföldre, Rómába és Kompostellába Szent Jakab sirjához való zarándok- lás, vagy a keresztes-hadak, a pogány mórok és törökök legyőzésére irányult har- czokban való részvétel. Mily átalánosak voltak a X—XI. században e gyakorlatok, eléggé ismeretes. Azért alapított Sz.-lstván Rómában, Ravennában, Konstantinápolyban, Jeruzsálemben ingyenes zarándokfogadókat. Az egyház más esetben is, mint valamely monostor vagy templom építésére fölajánlott nagy áldozatok miatt, ezen templom fölavatásakor vagy ennek évfordulóján, továbbá a már említett jubileumi években megnyitá gyermekei előtt Jézus és a szentek érdemeinek kincstárát, vagyis számukra búcsú-1 engedélyezett. Itt vagyunk tehát a kérdésnél, hogy mit értünk a búcsú alatt, a melyre az elmondottak nyomán kész a felelet: Búcsú alatt értjük az ideigtartó büntetésnek a gyónáson kívüli lerovását az által, hogy a mit e büntetésből saját fogyatékos jócselekedeteinkkel le nem törlesztettünk, azt mások nagyobb értékű javaiból : Jézus és a szentek érdemeinek kincstárából törlesztjük le. Az egyház az érdemek e kincstárát vagy teljesen felnyitja előttünk — midőn teljes búcsút hirdet — és ekkor mi az Úr Jézus és a szentek érdemeiből annyit meríthetünk, a mennyi teljesen elég azon ideigtartó büntetés letörlesztésére, mely a gyónási elégtétel után fönmaradt. Vagy az egyház e kincstárt csak részben nyitja meg — midőn részletes búcsút hirdet, például egy vagy két évit — midőn a mi ideigtartó büntetésünk kisebbítésére e »Kincstáriból csak annyi érdemet meríthetünk, a mennyit a régi, egy vagy két évig tartó vezeklés által gyűjtöttünk volna. Jelenleg, midőn a gyónásban feladott elégtétel — penitenczia — már oly csekély és sem a bűn gonoszságával, sem az isteni igazság szigorúságával arányban nem áll, az egyház, e lelkünk üdvösségéért annyira aggódó édes anya, gyakorta enged híveinek teljes búcsút; igy pl. Jézus és Mária szent nevének nyolczada alatt stb. De azon teljes búcsút, melyet a jelen rendkiviili jubileum alkalmából hirdet, különféle okoknál fogva legteljesebbnek bátran nevezhetjük. Először is, mivel a legfőbb egyházi tekintély, Krisztus Urunk földi helytartója, a pápa a jubileumi búcsút az egész világon élő keresztényeknek nyiltan és ünnepies alakban meghirdeti, elnyerésének föltételeit tüzetesen megállapítja, némileg 1 Hefele. Concilien Geschichte. Freiburg 1855. !• k- 188. és 398. 1. — 2 Epist. 18. Lipsiae. 1838. 40. 1. - s Lib. ad Martyr. C. I. Parisiis 1844. 619 1.
