A Győri Püspökség Körlevelei, 1899
Tartalomjegyzék
25 A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministertől. 28352/1899. szám. A köz- igazgatási bizottságokhoz egyidejűleg intézett körrendeletem egy-egy példányát, az elemi iskolai 5-ik és 6-ik évfolyamra, valamint az ismétlő iskolázásra vonatkozólag tisztelettel, oly felkéréssel van szerencsém a főtiszt, főhatóságnak megküldeni, hogy mivel a jelzett körrendeletben vázolt törvényellenes állapotban a felekezeti elemi népiskoláknak is jelentékeny részük van, mert 3798 egy tanítós osztatlan és 772 több tanítós osztott, — összesen 4570 felekezeti elemi népiskola mellől hiányzott a törvényszabta 5-ik és 6-ik évfolyam, — és 2582 felekezeti népiskola mellett nem volt a 13—15 éves tankötelesek számára ismétlő iskola, — a főtiszt, főhatóság saját hatáskörében is intézkedni méltóztassék, hogy a főhatósága alá tartozó elemi népiskolák érintett hiányai az 1899/1900-ik tanév elejétől kezdődőleg orvosoltassanak. — Budapest, 1899. évi április hó 21-én. Wlassics Gyula. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministertől. 28352/1899. sz. Valamennyi közigazgatási bizottságnak. Az 1897/8-ik tanévre vonatkozó népoktatási statisztikai adatokból arról győződtem meg, hogy az ország 16769 elemi népiskolája közt levő 11927 egy tanítós osztatlan elemi iskoláknak csak 59'8°/o-ában, vagyis 7142-ben, a 4842 több tanítós osztott elemi iskola közt pedig ezek 76,7°/0-ában, vagyis 3713 elemi iskolában, volt meg a törvényszabta hat éves mindennapos évfolyam: összesn tehát csak 10854 elemi népiskolában, 64-7% arányban tettek eleget az iskolafentartók az 1868. évi 38. t-cz. i. § és 48. §-ai azon rendelkezéseinek, mely szerint a mindennapi iskolázás hat évig tart, illetve a mindennapi iskolázás hat évfolyammal bir. Minthogy pedig a törvény ezen érintett rendelkezése nemcsak azt jelenti, hogy a tanköteles gyermek hat éven keresztül mindennapi elemi iskolába járásra szoríttassék, hanem azt is, hogy ezen hat évi idő alatt a népiskola számára törvényben előirt ismereteket a növendékek elsajátítsák, tehát azon kötelezett tantárgyakban, a melyek a népiskola hat évi mindennapi tanfolyamára fölosztva, a törvény 56. §-a értelmében kiadott tantervben osztályról-osztályra megjelöltettek és körülirattak, — kerekded, befejezett kiképzést nyerjenek; az elemi népiskolák mellől az 5-ik és 6-ik osztályoknak elhagyása, illetve a növendékeknek az 5-ik és 6-ik évfolyamnak megfelelő tantervszerii kiképzésének elmulasztása annál inkább törvényellenes állapotot képez, mert ekkép egyes, az 1868. évi 38. t.-cz. 55-ik illetve 11-ik szakaszában megjelölt kötelezett tantárgyak (minők : történelem, általános földrajz, polgári jogok és kötelességek, természettani tárgyak, gazdaságtan,) melyeknek oktatását a népiskolai tanterv az 5-ik és 6-ik iskolai évre szabja meg, — az elemi népiskolai oktatás keretéből kimaradnak, s ezen hiánynyal az elemi népiskolai oktatás törvényszerű feladatát megoldani nem képes. Ugyancsak az 1897/8. tanévről egybegyiijtött adatokból meggyőződtem> hogy a 16769 népiskola közül csak 13880 mellett volt ismétlő iskola, tehát a népiskolák 17-3 százalékában nem volt elégtéve az 1868. XXXVIII. t.-cz. 50. szakaszában foglalt azon rendelkezésnek, a mely szerint a 12-ik évet betöltött s általában azon gyermekek, kik a mindennapi iskola egész tanfolyamát bevégezték, az ismétlő iskolába kötelesek járni. 1017. sz. Népiskolák 5. és 6. évfolyamáról és ismétlő iskolákról.
