A Győri Püspökség Körlevelei, 1898
Tartalomjegyzék
25 III. Az egyesület igazgatósága. 13. §. Az egyesület élén az elnök áll. Az elnök mindig a helybeli kath. papság közül választandó s hivatalában az egyházmegyei hatóság megerősíti. — Az elnök mellett van a tisztikar, u m. elöljáró, jegyző, másodjegyző, gondnok, pénztáros, könyvtáros és ellenőr és a 12 rendes és 4 póttagból álló választmány. A tisztikart és választmányt az évi közgyűlés szavazattöbbséggel választja. Megbízatásuk egy évre terjed, melynek leteltével újra megválaszthatók. 14. §. A választmány hatáskörébe tartozik a belső ügyek elintézése, a tagok fölvétele és kizárása, a közgyűlés által hozottr határozatok végrehajtása, az egyesületi vagyon kezelése, betegek, munkaképtelenek, munkások özvegyeinek és árváinak segélyezése és mindazon ügyek, melyek a közgyűlésnek fentartva nincsenek. 15 §. Mindezen ügyek elintézése végett a választmány minden hónapban ülést tart. — Az üléseket az elnök hívja össze s azokon elnököl. Akadályoztatása esetén az elöljáró. — Érvényes határozathoz az elnökön kívül legalább 4 választmányi tag jelenléte szükséges. 16. §. A választmány üléseiről jegyzőkönyv vezettetik, mely az ülés után 8 nap alatt az elnök, a jegyző s az elnök által kijelölt két jelenvolt választmányi tag által hitelesíttetik. 17. §. Az elnök szükség esetén rendkívüli választmányi ülést is hívhat össze és tartozik összehívni, ha azt a választmányi tagok fele kívánja. IV. A közgyűlés. 18. §. Minden évben egyszer, deczember havában, rendes közgyűlés tartatik, a melynek napja két héttel előbb az egyesület helyiségében nyilvánossá tétetik. 19. §. A közgyűlést az elnök liivja össze s azokon az elnök, ennek akadályoztatása esetén az elöljáró elnököl. A közgyűlés, kivéve a következő §. 4. és 5. pontjait, tekintet nélkül a jelenlévő tagok számára, határozatképes s határozatait általános szavazattöbbséggel mondja ki. 20 §. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: 1. A tisztikar és választmány megalakítása és megválasztása. 2. Határozathozatal mindazon ügyekben, melyek a választmányhoz nem tartoznak, vagy melyeket a választmány terjeszt a közgyűlés elé 3. A számadások felülvizsgálása. E czélból 5 felülvizsgáló választatik, 2 a választmányból, 3 a többi tagok közül. 4. Az alapszabályok módosítása. 5. *Az egyesület feloszlatása. 21. §. Azon határozatok érvényességéhez, melyek az alapszabályok módosítását, vagy az egyesület feloszlatását czélozzák, megkíván tátik, hogy az összes tagoknak legalább fele jelen legyen a közgyűlésen s az igy megjelent tagok legalább is két harmad többséggel hozzanak határozatot. — Ha azonban ily esetekben ennyien a közgyűlésen meg nem jelennek, az elnök 14 nap elteltével uj közgyűlést hiv össze, mely tekintet nélkül a tagok számára jogérvényesen határoz. 22. §. A közgyűlésről vezetendő jegyzőkönyvet az elnök, a jegyző s az elnök által e czélra fölkért két jelenvolt tag Írja alá. V. Egyéb határozatok. % 23. §. Vitás kérdésekben, melyek az egyesület ügyeire vonatkozólag a tagok között merülnek fel, külön békebiróság dönt, mely békebiróságba mindkét rész 3—3 tagot választ s hetediknek az elnök nevez ki elöljárót. A békebiróság ítéletével szemben felebbezésnek helye nincsen. A tanácskozáson az egyesület elnöke is mindenkor jelen van s véleményét a békebiróság meghallgatni tartozik. 24. §. Az egyesület feloszlása esetén annak vagyona a helybeli r. kath. plébániának adatik át kezelés végett s ha 3 év alatt uj keresztény munkás-egylet nem keletkezik — melynek a vagyon átadandó volna —, akkor a vagyon azon munkaképtelen egyesületi tagok felsegitésére fordittatik, kik az egyesület tagjai voltak — ilyenek nem létében az elhagyott munkás-gyermekek neveltetésére fordítandó. 25. §. Az egyesület a vidéki helyeken a szükségletekhez képest fiókokat állít. 26 § Mindazon közgyűlési határozatok, melyek az alapszabályok módosítását, vagy az egylet feloszlatását s ez esetben vagyonának hováforditását czélozzák, foganatosítás előtt a m. kir. belügyminisztériumhoz térj esztendők.
