A Győri Püspökség Körlevelei, 1897
Tartalomjegyzék
109 A m. kir. közigazgatási bíróság általános közigazgatási osztályának elvi jelentőségű 4-ik határozata : »Lelkész azon javadalmától, melyet kizárólag az illető egyházközségben viselt lelkészi hivatala után élvez, akkor sem fizet községi pótadót, ha az említett javadalom nem a plébánia, hanem valamely alap tulajdonát képező földterület jövedelmét képezi.« 83, k. sz. A m. kir. közigazgatási bíróság P. János bokszegi gör. kath. lelkész által A. vármegye közigazgatási bizottságának 1897. február 8-án tartott ülésében 2438. sz. a. községi pótadó tárgyában hozott határozata ellen beadott panasziratot az 1897. ápril 27-én tartott nyilvános ülésében az 1896. XXVI. t. ez. 34. §. i. pontja alapján vizsgálat alá vevén, következő ítéletet hozott: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyt ád, s a Bokszeg község 1896. évi költség- előirányzatának főkönyvében 79. f. sz. a. előirt 4 frt 85 kr. községi pótadó fizetése alól panaszost fölmenti. Indokok: A nagyváradi gör. kath. szentszéki ülésnek a panaszirathoz csatolt 470/894. sz. intézkedéséből kétségtelen, miként az u. n. Pável- alap által megvásárolt kérdéses földterületet ezen alap a bokszegi anyaegyház java- dalmasainak használatára, illetőleg az ottani lelkészek haszonélvezetére szerezte és bocsátotta át, tehát a földterület jövedelme oly javadalmat képez, melyet a panaszos lelkész kizárólag a Bokszeg egyházközségben viselt lelkészi hivatala után élvez, az ily javadalomtól pedig az 1886. XXII. t. ez. 138. §-a értelmében a lelkészek községi adót fizetni nem tartoznak. A szentszék ezen határozatával igazolt körülmény nem szenved változást a püspöki helynök 1896. aug. 14-én kelt rendeletének ama kijelentése által, hogy ezen Pável-alap javára vásárolt földterület nem a plébánia tulajdona, s igy annak a lelkész általi állandó használata ellenében az alap tulajdonának elismeréséül a mindenkori lelkész 10 koronát köteles fizetni, valamint, hogy a birtok jövedelme nem számítandó a plébánia tulajdonát képező vagyonhoz s általában a parochialis jövedelemhez ; mert e körülmény csak annak igazolására szolgál, hogy ezen terület haszonvétele a lelkészi hivatal javadalma s csupán a tulajdon nem a bokszegi plébániáé, s hogy a jövedelem nem a canonica visitatio, vagy máskép alapított parochia-jövedelem, hanem egy külön alapítvány bocsátotta át tulajdonának jövedelmét a lelkész állandó javadalma gyanánt. Minthogy pedig az idézett 1886. XXII. t. ez. 138. §-a végpontjában a lelkészek részére biztosított adómentesség kritériumát nem a tulajdon kérdése, de az képezi, hogy az illető javadalmat a lelkész az illető egyházközségben viselt lelkészi hivatala után élvezze, az pedig a jelen esetben kétségtelenül fennforog, ennélfogva a panasznak helyt adni s az ezen ítélet rendelkező része szerint kellett határozni, (Magyar közigazgatás 1897. évf. 40. sz.) Győr, 1897. november 24. 2363. sz. Lelkészek községi pótadójáról. D. Joannes Egyed, S. Sedis Cons. notarius et Officii Dioecesani archi- varius, nominatus est secretarius Eppalis. D. Alexander Gerebenics, caerimoniarius Epplis, nominatus est S. Sedis Cons. notarius et Officii Dioecesani archivarius. D. Joannes Via si ch, cooperator in Pándorf, constitutus est ibidem parochiae administrator interimalis. Nr. 2364. Mutationes, in Clero.
