A Győri Püspökség Körlevelei, 1893
Tartalomjegyzék
13 c) A szülőknek a tanítói pályán eltöltött szolgálatát igazoló szolgálati bizonyítványok. d) Az orsz. tanítói nyugdíj- és gyámalap javára kivetett dijak teljes befizetését igazoló «felvételi és befizetési könyvecske.» e) A szülők által élvezett tisztán tanítói jövedelmet előtüntető hiteles okmány. f) A törvényes gyámot igazoló hatósági bizonylat. Az ellátás iránt felterjesztendő mindazon okmányok, melyek nem az állam nyelvén szerkesztvék, hiteles magyar fordításban is közlendők. (Hivatalos Közlöny. Kiadja a m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministerium. 1893. évf. 1. szám.) Győr, 1893. február 6-án. Róm. kath. templom fölszereléséhez tartozó szék közforgalmon kívül állván, annak kizárólagos tulajdoni és használati jogát megszerezni nem lehet. Az e fölötti bíráskodás a polgári biróságok hatáskörébe nem tartozik. Határozatok. A némefujvári leír. járásbíróság 1892. jun. 28-án 2489. sz. a. : Alperesi kifogásnak hely adatván, jelen kereset, mint az 1868: LIV. t.-czikk szerint polgári eljárás alá nem tartozó, hatáskör hiánya okából felperesnek visszaadatni rendeltetik. — Indokok: A templom, mint az isteni szolgálat teljesítésére rendelt dolog, állandó rendeltetésénél fogva nem lehet forgalom tárgya. Ugyanilyen megítélés alá esik minden a templom fölszereléséhez tartozó bármely más dolog is. A templomszék addig, mig a templom czéljaira szolgál, állandóan annak sorsában osztozik, s mint tartozék, a fődolog jogi természetét követi. Mibó'l következik, hogy a fó'dolog magántulajdonban nem állhatván, az imaszékre magántulajdont vagy annak birtokát felperes meg nem szerezhette. A kérdéses perben tehát teljes törvényhatósági joggal a megyés püspök bir, s a vitatott és tagadott imaszékhasználati jog, mint egyházi viszony, jogkötés tárgya nem lehetvén, sommás visszahelyezési per tárgya sem lehet. Azonfelül az a kérdés, hogy a templom belsején a helyek közül a hivó'k melyiket foglalják el, meró' egyházi ügy; ugyancsak egyházi ügy minden a róm. kath. egyházhoz tartozóknak magánjoga is, ha az nem másutt, csupán a templomban gyakorolható; s igy az egyháznak, mint az államtól különvált testnek, bírói hatalma a kath. egyházjog érvényben levő szabályai szerint mindenesetre kiterjed a mostani peres kérdésnek biróságképeni elintézésére is. — Ezért a többször említett kereset polgári bíróság hatáskörének hiánya okából felperesnek visszaadandó volt. A győri ldr. itélő-tábla 1892. jul. 27-én 4573. sz. a.: Az elsőbiróság végzését a hatásköri illetékességre vonatkozó részében helybenhagyja. — Indokok: A róm. kath. szertartásu keresztény hitfelekezet nyilvános imaházaiban a hívők használatára rendelt tárgyakra s ezek közt az imaszékekre nézve is, — a kegyurat, s ezt is csak az egyházjog szabályai szerint és annak korlátái közt csak feltételesen, a kegyúri jogosultság fenállása alatt az ahhoz kötött kötelezettség teljesítésétől függően, megillető külön ülőhelyet sem véve ki, — a magánjog fogalmai szerinti kizárólagos és feltétlen tulajdoni és használati jog megszerezhető nem lévén: a közforgalom alól e szerint kivettnek tekintendő, a pertárgyat képező imaszék használata feletti bíráskodás a polgári biróságok hatáskörébe nem tartozik; amiértis az elsőbiróságnak végzését, a hatásköri illetékességet meg nem állapító részében, helybenhagyni kellett. 32(5. sz Te mplomszé- kek tulajdoni és használati jogáról.
