A Győri Püspökség Körlevelei, 1892
Tartalomjegyzék
38 szükség, sőt anélkül is betiltja, hogy kellő figyelemmel lenne az iránt, vájjon a járvány az illető iskola tanulói között egyáltalán, és ha igen, oly mértékben van-e elterjedve, hogy ily mélyre ható s a tanérdeket veszélyeztető intézkedés megtételét indokolná. — Miután az iskolák bezárása csak akkor lehet indokolt, ha azt fontos közegészségügyi érdekek elkerülhetlenül szükségessé teszik, és ezen okból az 1876: XIV. t. ez. ez irányban határozottan és részletesen intézkedik is, sőt az eljárást is tüzetesen megszabja: szükségesnek látom a törvényhatóságok figyelmét a következőkre felhívni. — Az idézett t. ez. 28—35. §§-ainak rendelkezései szerint ragályos vagy járványos betegségnek valamely tanodának tanulói között felmerült esete alkalmával, a ragály tovaterjedésének megakadályozását előbb a megbetegedett vagy betegekkel érintkezésben állott tanulóknak kellő ideig az iskolától való távoltartása és egyéb óvintézkedések megtétele által kell megkísérlem; a tanoda csak azon esetben lévén bezárható, ha a ragályozás magában a tanodában történt, vagy ha a gyermekek és ifjak közt nagyszámú kóresetek fordulnak elő. — Figyelmeztetem tehát a törvény- hatóságokat, miszerint az iskoláknak ragály vagy járvány miatt történt bezárásánál folyton szem előtt tartva ugyan a közegészségügy követelményeit, de egyszersmind figyelemmel a nem kevésbé fontos oktatásügyi érdekekre is, pontosan a fentidézett törvény szellemében járjanak el és az iskolalátogatás beszüntetését csak akkor rendeljék el, midőn arra a törvényszabta körülmények által feljogosítva vannak, kiváló figyelemmel viseltetvén a reáliskolák és gymnásiumok iránt, melyek a vallás és köz- oktatásügyi Minister ur 1891. évi 57907. sz. a. kelt átirata szerint azon «felsőbb tanodák» közé sorozandók, melyekre a közegészségügyi törvény 34. §-a értelmében, e törvénynek az iskolák bezáratására vonatkozó intézkedései csak is járvány esetében alkalmazhatók. —- Egyszersmind czélszerünek s azért ajánlatosnak tartanám, hogy az iskolazárást indítványozó hatósági orvos meghallgatása után — halasztás által netán veszélyt hozható sürgős esetek kivételével — a helyi iskolai hatóságok (állami iskolai gondnokságok, községi és felekezeti iskolaszékek), mint amelyek ez iskolák közelebbi viszonyait pontosabban ismerhetik, szintén meghallgattatnának véleményük iránt. Minden esetben azonban megkívánom, hogy az iskolazárásról úgy hozzám, mint a vallás és közoktatásügyi ministeriumhoz teendő jelentésben az elrendelt iskolazárás időtartama, valamint az azt indokoló körülmények pontosan bejelentessenek. — Végül figyelmeztetem a törvényhatóságot, hogy az 1876: XIV. t. ez. 157. §-a e) pontja értelmében a tanodák bezárása iránt kizárólag csak a törvényhatóság első tisztviselője lévén illetékes, ezen jog átruházásának, vagy más törvényhatósági személy (főszolgabíró, rendezett tanácsú város polgármestere stb.) által való gyakorlásának helye nem lehet. — Budapesten, 1892. évi márczius hó 6-án. A minister helyett Lukács György s. k., államtitkár. (Magyarországi rendeletek tára. 1892. évf. 859. lap). Győr, 1892. julius hó 30-án. 1804. sz. Tanító fegyelmi joga az iskolában. Az iskolai tanítónak az iskolás gyermekekkel szemben házi fegyelmi joga van s az ennek gyakorlása közben okozott könnyű sértés nem büntethető'. U g y á 11 á s. B. Ferencz tanító beismerte, hogy folyó ’évi január havában h Léna 11 éves iskolásgyermeket, mivel ez több ízben tett felszólítása daczára az
