A Győri Püspökség Körlevelei, 1892
Tartalomjegyzék
29 Ezen magyar tannyelvű állomás javadalmazása szabad lakáson fölül a következő : a) 5 katasztr. hold szántóföld, melyből i holdat a hitközség tartozik háromszor megszántani s a trágyát reá kihordani, b) 600 [J-öl rét. c) 24 mérőnek megfelelő liter gabona, fele búza, fele rozs, d) A zsellérektől gabona helyett 5 frt. e) 3 öl kemény hasáb tűzifa házhoz szállítva, melyből az iskola is fütendő, f) Tandíj czimén a hitközségtől 50 frt. g) A Guary-alapitvány kamatja czimén ez idő szerint 22 frt 84 kr. h) Ostyasütésért 2 frt. i) Alapított szentmisék után 2 frt 29 kr. j) A temetőben termő fü használata, k) Stóla-illetékül körülbelül 12 frt. Győr, 1892. juníus 22. * 99. sž. A főtisztelendő egyházmegyei hatóságnak Győrött. A magyarországi lat. és gör. szert. kath. tanítók segélyalapja közp. bizottságának közgyűlése f. évi augusztus hó 27-re kitűzve lévén, van szerencsém a főtisztelendő egyházmegyei hatóságot tiszteletteljesen felkérni, hogy az alapszabályok 24. §. d) pontja értelmében, az ezen közgyűlésre küldendő képviselőnek választása iránt kegyesen intézkedni, és a megválasztottat az alulírottnál bejelenteni méltóztassék; megjegyeztetvén, hogy a közgyűlés a jelzett napon Budapesten a közp. papnevelde nagytermében reggeli 9 órakor fog megtartatni. Kelt Budapesten, 1892. évi junius hó 10-én. Márkus Gyula, az orsz. kath. tanítói segélyalap közp. bizottságának elnöke. Ezen értesítés folytán felhivom a t. ez. kerületi esperes urakat, szíveskedjenek haladék nélkül intézkedni, hogy a segélyalapnak kerületökben levő tagjai e czélra egybehívandó gyűlésükön akár egyhangúlag, akár szavazás utján jelöljék ki a segélyalap rendes tagjai közül azt, kit maguk részéről a hirdetett közgyűlésre egyházmegyei képviselőül óhajtanak. Az igy eszközlött kijelölésről fölveendő jegyzőkönyvek jövő julius hó 20-ig terjesztessenek be hozzám. A kerületek többsége által kijelölt rendes tag fog megválasztott egyházmegyei képviselőnek tekintetni, ami annak idején köztudomásra lesz hozva. Győr, 1892. junius 22. Az 1875. évi XXXII. s az 1891. évi XLIII. t.-czikkek megállapítják azon dijakat, melyeket a népiskolák fentartói s a tanítók a tanítói nyugdíj- és gyámalap javára fizetni tartoznak. Ezen dijak az iskolafentartók által egyaránt fizetendők, legyenek azok akár magán-egyének, akár egyházi vagy politikai községek. A m. kir. pénzügyminiszter f. é. ápril 23-án 29554. sz. a. ezen dijak beszedése iránt körrendeletét adott ki, melyből a következő közérdekű részek ajáltatnak figyelembe: Az országos tanítói nyugdíj- és gyámalap javára fizetendő járulékok a vallás- és közoktatásügyi minisztérium számvevősége által rovatnak ki s az előírás és beszedés a kir. adóhivatalok által eszközöltetik. Az 1892. évi járulékokról az adóhivatalok részletes kimutatásokat kapnak. Az iskolafentartók és tanítók által évenként fizetendő járulékok állandó illetmény természetével bírnak s az 1891. évi XLIII. t.-czik 12. §-a értelmében minden polgári év első két havában befizetendők s az egyenes adók módjára hajtandók be. 1517. sz. Tanítói kath. orsz. segélyalap központi bizottságának közgyűlésére képviselő választandó. 1518. sz. Az országos tanítói nyugdíj- és gyámalap javára fizetendő dijak beszedése.
