A Győri Püspökség Körlevelei, 1882

Tartalomjegyzék

Ad Circ. Nr. III. a. 1882.

Zalka János,

Isten irgalmából s az apostoli szentszék kegyelméből a győri egyházmegye püspöke, Ő császári s apostoli királyi Felségének valóságos belső titkos tanácsosa, a szentséges római Pápa

trónálló udvari főpapja, hittudor stb.

Krisztusban kedveseimnek, a győri egyházmegye valamennyi híveinek üdvöt a mi Urunk

Jézus Krisztusban s atyai áldásomat.

Krisztia-sloan. Ilikéim. I

Isten végnélküli kegyessége lelkem legnagyobb örömére többször megengedte, hogy titeket, Krisztusban kedves híveim, saját egyházaitokban fölkereshettelek, színről színre láthattalak s az üdvösség ösvényein való járásra buzdíthattalak. S most sem kívánnék egyebet, mint hogy, mit lelki üdvösségtekre előadni akarok, azt ajkaimról hallhatnátok. Elmondhatom sz. Pállal, miszerint: „Bizonyságom az Isten, akinek szolgálok lelkemben az ő Fia evangéliumában, hogy szüntelen teszek emlékezetet rólatok, mindenkor az én imádságaimban könyörögvén, hogy ha még szerencsés utam lenne az Isten akaratjából, hogy hozzátok mennék, mert kívánlak titeket látni, hogy közöljek valamit veletek a lelki malasztból a ti megerősitéstekre, azaz, hogy együtt vigasztaltassam veletek az által, mely egymáshoz vagyon, a ti s az én hitem által.“ >)

A magábaszállás e napjaiban, a nagybőjti szent időben, e levelem által kívántam érintkezni veletek, kik közvetlen lelkipásztoraitok vezetése alatt az egyházi év e részében lelki lidvösségtek körül szorgoskodtok.

Krisztusban kedves híveim ! Az üdvösség utjának több akadályai vannak. Aki azon szerencsésen haladni akar, annak Isten malasztjára van szüksége, hogy ezáltal megsegítve erős elhatározással és állhatatos kitartással törhessen előre, mig végre a végczélt szerencsésen elérni fogja.

Szent Pál apostol Titushoz irt levelében röviden előadja ezen útnak elmozdítandó akadályait és kijeleli az utazás további teendőit, igy írván : „Megjelent a mi Üdvezitő Istenünk kegyelme minden embereknek, oktatván minket, hogy lemondván az istentelenségről és a világi vágyakról, józanon, igazságosan és ájtatosan éljünk.“ 2) Az apostol e nagyjelentőségű szavait kívántam jelen főpásztori soraimban üdvösségtek eszközlésére elmélkedésünk tárgyává tenni.

') Róna. 1, 9—12. — 2) Tit. 2, 11 — 15.

1