A Győri Püspökség Körlevelei, 1879
Tartalomjegyzék
3 mely a családi körben megy végbe. Itt Isten szent malasztja után a szülék a főtényezők. Ezek vallásossága kisugárzik gyermekeikre, iránytadólag világit s hasonló jó cselekedetek teljesítésére fölmelegit. Különösen hivatvák pedig erre az anyák, midó'n az atyák egyéb a család főn tartására szükséges teendó'kkel vannak elfoglalva. Az anyák uralkodnak a kisdednek nemcsak testén, hanem egész lelkiiletén. A családban a mindennapi életben az anya a központ, a nap, mely körül forog minden. Az ő hitének nyilvánulása szent Pál szerint még a hitetlen férjre is hatalmas befolyással van, megszenteltetvén a hitetlen férj a hivő feleség által (1. Cor. 7, 14.). Leginkább hat pedig gyermekeinek lelkületére. Szeretettől áradozó szive legnemesebb kincsét, a hitet, beviszi a kisdedek viszonszerető szivébe, s ébersége mindent fölhasznál, miáltal e hit tápláltatik, s mindent eltávolít, miáltal a hit gyenge bimbaja kártékonyán érintetnék. Hogy annál világosabban megértsetek, részletekbe bocsátkozni tanácsosnak tartottam. O kezdi meg az oktatást, az édes Jézus és szentséges szűz Mária neveinek kimondására tanítván a kisdedet; ő fogja meg a kisded kezét s vele keresztet vet az Atyának, Fiúnak s Szentiéleknek nevében a kisdedre, igy tanítván őt a teljes sz. Háromság ismeretére; ő az, ki reggel a fölkelés után s este a lefekvés előtt az ártatlanokkal imádkozik szoktatván őket, mikép kell magukat fölajánlani Istennek, s mikép kell a vett jókért hálát adni; ő az, ki a házi katekizmusra megtanítja őket előadván: hány az Isten, ki teremté légyen a világot, ki váltotta meg az embereket, ki szenteli meg őket; ő az, ki ezen hit jutalmára, az örök boldodságra, figyelmezteti őket. Napközben ő az, ki az angyali üdvözletre lefödeti a kisded fejét s elmondja vele az egyház szokott imáját. Nem tűri, hogy az asztalhoz étkezéskor imádság nélkül leüljenek, vagy onnét imádság nélkül távozzanak. 0 vezeti el őket a templomba, bemutatja őket, tanitgatja az ott látottakra; elvezeti a temetőbe, imádkozik velők elhunyt rokonaikért, talán elhalt kis játszó pajtásaikért, jóltevőikért; ő beszéli el előttük az őrzőangyal viszonyát, továbbá azon szentnek életét, kinek nevét viselik a kisdedek; ő, hogy az emberek iránti szeretet gyakorlásába mintegy bevezesse kisdedeit, a szegényeknek szánt alamizsnát a kisdedek kezeibe adja, hogy ezek adják át s érezzék, miszerint boldogabb, aki adhat, mint ki kérni kénytelen; ő szobáját Krisztus, szűz Mária s más Szentek képeivel ékesíti föl s távol tart onnét mindent, mi a kisdedeket megbotránkoztatná. Hogy a keresztény társadalom fejei iránti köteles tiszteletre már a gyenge korban megtanítsa őket, a szentséges római pápának s a fölséges királynak, ha képeiket meg nem szerezhette, legalább neveire megtanítja őket. A szülék Örömnapjai közt igen nevezetes helyet foglal el azon nap, midó'n kisdedeik az első szent áldozáshoz járulnak s az édes Jézussal először egyesülnek; úgyszintén azon nap is, midőn ezek a bérmálás szentségében részesittetnek. A szó legnemesebb értelmében családi ünnepet képeznek e napok, s illik, hogy a szülék, találékony szeretetök szerint, kimutassák e napok jelességét s emlékezetessé tegyék azokat. Ilyenek a szülői nevezetesen az anyai gondok a kisdedek vallásossága körül. Szent Anthusa ily gondosan neveié aranyszáju szent Jánost, sz. Szilvia nagy sz. Gergelyt, sz. Makrina nagy sz. Arazult, sz. Erzsébet, sz. Francziska kis gyermekeiket, és sok más vallásos anya saját ártatlanait. 1*