A Győri Püspökség Körlevelei, 1877
Tartalomjegyzék
tátik, azon megjegyzéssel azonban, miszerint jelenleg folyamodó kérelmének elég nem tétethetik, mivel számára a nyugdijt csakis állomásának tényleges elhagyása és újbóli betöltése után lehet utalványozni; miértis folyamodványának fölterjesztését illetőleg ezen időpontra utasittatik. Tóth János dadi tanítónak kérvénye felolvastatván a felhozott indokok valóknak ismertettek el; de miután még tényleg működik, az ilyenek nyugdíjaztatására pedig a bizottság jogköre ki nem terjed, azért jelenleg kérelmének helyt adni nem lehet; minélfogva oda utasittatik, miszerint folyamodványát csakis hivatalától! tényleges megválása után terjesztheti fel. Millner Rozina, néhai védenyi tanító özvegye folyamodik, hogy a bejelentve volt elhalt Gyula fia helyett élő, de be nem jelentett József fia számára adassék ki a gyámpénz. Miután a bizottság jogkörén túl esik az alapszabályokon változtatni, azért ebbeli kérelme teljesíthető nem volt. XII. Az egyházmegyei nyugdíjintézetnek az országos nyugdíjintézetbe való beolvasztását illetőleg·, a ftdő egyházmegyei hivatal által betekintés végett átküldetvén az összes kerületek nyilatkozatai, a bizottmány e kiváló figyelmet tisztelet- teljes köszönettel fogadván, ama nyilatkozatokat felolvastatta; minek folytán a bizottmány azon meggyőződésre jutott, hogy az összes kerületek határozottan a beolvasztás ellen, és az egyházmegyei nyugdíjintézet minden ároni fentartása mellett nyilatkoznak; az ez évi nyugdíj-utalványozó bizottság szintén egész lélekkel ezen nézethez járul, sokkal nagyobb előnyt s biztosítékot látván a ft. káptalan ellenőrzése melletti dijnélküli kezelésben és a saját kebeléből alakult utalványozási bizottságban, mint ha az az annyi rendszerváltozásnak alávetett állami kezelés alá kerülne. XIII. Az üresedésbe jött tanítói államások betöltése alkalmával leendő évi jövedelmeknek az előd és utód közti felosztására nézve a bizottság zsinórmértékül a polgári évet t. i. január hó 1-jétől deczember hó 31-ig szabja meg. — A felosztás tárgyát képezendi mindennemű évi jövedelem, úgyszintén mindennemű kiadás is, ide számítva az előd által elvetett mindennemű magot is azon piaczi ár szerint, mely az elvetés idejében volt. Utasittatnak ennélfogva a tanítók, miszerint a czél- szerü felosztás tekintetéből rendes gazdasági naplót vezessenek, melynek nyomán a felosztás megkönnyittessék. A felosztás tekintetében egyes jövedelmi ágakra nézve határoztatik: a) az évi tüzelő failletményre nézve a téli hónapokra (január—mártius; október—deczember) annak 2/3-da, a többi hónapokra pedig annak '/3-da állapittatik meg. — b) A gyümölcs, lóhere és luczerna haszonélvezete azt illeti, aki akkor a javadalom használatának tényleges birtokában volt, azon megjegyzéssel azonban, hogy a ki az általa elvetett magnak hasznát még nem vette, az utód által ez neki megtérítendő^ — c) A széna- és sarjutermés szintén arányosan felosztandó, azon megjegyzéssel, hogy a ki azt véglegesen elfogyasztotta, utódjának megfelelő kárpótlást adni tartozik. — d) Az állomás megüresedésekor a trágya az állomás javára megmarad, kivéve, ha a trágya előállítására az illető külön kiadásokat tett; mert ez esetben ennek kellő kárpótlására az utód köteleztetik. — e) Bérleti pénzek felosztása te-
