A Győri Püspökség Körlevelei, 1876

Tartalomjegyzék

4

tek. Szent Pál pedig· figyelmezteti a híveket, miszerint kik azt vélik, hogy állanak, vigyázzanak, hogy el ne essenek.

Tudom, miszerint sokan átlátják helyzetek veszedelmes voltát; de különféle okokkal mentegetni szokják késedelmességüket. Nem akarnak rögtön szakítani multjokkal, hanem csak lassankint, apródonkint ; meg nem gondolván, miszerint a bűn kisebb fokáról, ha azt megtűrik, ismét csak a nagyobb fokra fognak visszamenni. A kötelékeket el kell szakasztani, nehogy azokba még jobban belebonyolódjunk. Mások azért késedelmeskednek, mert bűntársukat az elválás által megbántani nem akarják, feledvén, hogy midőn ezt igy meg nem bántják, akkor Istent bántják meg. A választás könnyű ; inkább bántódjék meg a bűntárs mintsem Isten. Ha azért haragszik ránk valaki, mert bűnünket elhagytuk, azt sajnálni ugyan tudjuk ; de kedvéért a bűnbe vissza nem megyünk. Ezektől mi ne féljünk. Féljünk pedig a bűntől. Aranyszáju sz. János azt szokta mondani: „semmitől sem félek, hanem csak a bűntől“. Ha a bűntárstól bizonyos jótéteményeket vettünk, gondoljuk meg, miszerint Istentől még több jót vettünk, még bővebb áldásokat ígért azoknak, kik őt szeretik; az ember szivébe föl nem hatott, mit ő törvényei megtartóinak készített. Néha ugyan megtörténhetik, hogy abban a pillanatban megtérésünknek anyagi kárát látjuk ; de „Elég gazdag az, ki Krisztussal szegény“, irá Heliodornak sz. Jeromos. Mindig elég gazdagok maradunk, ha Istent bírjuk, kinek gondja van az ég madaraira s a mező liliomaira is, s ki rólunk sem fog megfeledkezni. Jobb nekünk a szegény Lázárral Istenhez jutni, mint a dúsgazdaggal a kárhozatba esni*

Ki kell tehát sietni Sodomából s gyönyöreire vissza nem nézni; ki kell rohanni Putifár házából, ha vagyonunk és szabadságunk kárát valljuk is. Az emberekre való tekintet ne késleltessen minket a fölemelkedésben, ne tartson minket vissza kötelékei által, ne törődjünk ijesztgetéseivel. Isten nem fog megfeledkezni rólunk elhagyatott állapotunkban.

Krisztusban kedveseim ! Isten segítségével jó föltételeket tettetek; ime figyelmeztettelek benneteket, mitől kell óvakodnotok, hogy a múltak hibáiba vissza ne essetek. Mindennapi imátokban, midőn a Miatyánkot mondjátok, e szavaknál „és ne vigy minket a kisértetbe, de szabadíts a gonosztól Amen“, jussanak eszetekbe jelen intéseim, jusson eszetekbe, miszerint a gonosz lőlek Krisztus urunkat is megkísértő ; de valamint elüzé azt Krisztus, úgy Krisztus ereje által ti is legyőzhetitek azt. Remete sz. Antal bátorítván tanítványait a kisértetek elleni küzdelemre, biztosíthatni vélé őket, miszerint élő hittel s Krisztus keresztjének jele által diadalmaskodni fognak. „Mindig közel tartsd magadat a megfeszített Jézus Krisztushoz, mond Szalézi sz. Ferencz, vagy szellemileg elmélkedés által, vagy valóságosan és testikép az Oltáriszentségnek vétele által. Ha mint ama tanítvány, kit ártatlanságáért különösen szeretett az Ur, annak mellére hajtod fejedet, ki az Istennek szeplőtelen báránya, csak hamar fogod tapasztalni, hogy lelked minden érzéki gyönyörök zavargásától tiszta lesz“ (Philoth. III. r. 13. f.). Egy hírneves egyházi szónok pedig ezeket mondja: — „Ha a harag gerjeszt; ha a kevélység fölragad; ha a testi kívánságok édesgetnek ; ha a restség tartóztat; ha egyéb vétkeid izgatnak : jusson eszedbe Jézus, és minden vétkes indulat megenyhődik. Mert ha meg-