A Győri Püspökség Körlevelei, 1875
Tartalomjegyzék
55 $efu! ettoaä Seinem fünften férgen 9ingeneljme3 gtt t!)un: erfemte td) feierüdjft an , tjingeftreit ju Seinen ^üffert, in ©egenmart bev íjeiíigftcn SOZarta ttnb bc§ gangen t)tmmíifcf)en Sofe§, bafj id) burd) alle Sitei ber ©ered)tigfett nnb SanfbarEeit gang unb etttgig Sir angelförc, mein ©ríö* fer ^efu§ C£i)riftu§, etngige Siteííe aííc3 ©uten in meiner (Seele nnb in meinem Körper, unb inbem id) mtd) mit ber Meinung be§ oberften §irten bereinige, metije td) mid) unb atT ba§ Steinige bem peiiigften férgen; ba§fcíbe aíícin miit id) lieben unb iljm altéin bienen att§ ganger @eele, au§ gangem §ergen unb att§ atten meinen Kräften, inbem id) Seinen Söitten gtt bem meinigen mad)e, unb alte meine 35>ünfd)e mit ben Scinigen Ueretntge. (Sd)ltefjid) at§ öffentíid)c3 ,3cid)en biefer meiner 2Betf)ung erftäre id) Sir fetbft, o mein ©ott! feieriid)ft, bajj td) fjinfort gtt ©f)ren btefe§ petítgften £>crgen§, ben iöorfdfriften ber Ätrdfe getnä§, bie gebotenen tfeiertage palten, nnb bereit §attung ertoirfen lotii Oon ben sj5erfonen , auf bie td) ©tnfiuf unb Stutorität t)abe. jubent id) atfo in Seinem iicbendtoürbigen §ergen alte biefe Sünfdjc unb SBorfätje, meídje Seine ©nabe mir cinflöft, Dcreintgc, íjege id) ba§ ©erhalten, ipttt eine ©ntfd)äbigung teiften gu fönnen für fo oiete Seteibigungcn, ioeíd)e c§ Oon ben ttnbaníbaren üDZenfcpenfinbern ergäbt, unb mein tpcit unb ba§ ©cuteinmopí, für meine (Seele, unb für bie (Sceicit atter meiner Sftädfften, gu erlangen in btefem unb im anberen Gebeit. 3tmen. 0 Jezuse! Odkupitely moj , i Bog moj! Polag sze tvoje velike lyubavi lyudih, za kih odkuplenye szi szu tvoju predragu kerv prolyal, sze od nyih vindar malo lyubis; nego kruto zbantujes, i obsanujes, oszebuino z-pszosztjum, i uszkru- nenyem szvetacsnih dnevov. O dabi mogal tvojemu bozsjemu szerdcu niku zado- volyschinu dati, popraviti ovu velikn nezahvalnoszt, kot i manykanye pripoznanya, ko tebi veliki del lyudih szkazsuje! Ja bi ti otil pred szimi lyudi pokazat, kako jako zselyim, ovo molenya vridno, i lyubeche szerdee postovati, i opet lyubiti, kot i tvoju diku vech ter vech poveksavati. Ja bi otil od nyega pobolsanye grisnikov zadobiti, i mlacsnoszt od tulikih drugih z-treszti, ki akoprem szu tako szrichni tvoje erikve kotrigi biti, sze vindar niti za tvoju, niti tvoje zaruesnye, crikve diku nesz- kerbu. Ravno tako bi otil od nyega zadobiti, da bi oni Katholicsäni, ki nemer niszu presztali, kot takove sze kazati krez noge vajnszke csine lyubavi, vindar noga szvoja stimanya razszudenyu szvete sztolice podlozsiti sze kratu, ali mislenya hranu, ka sze zi szvete sztolice uesnye csasztjum ne szlazsu — va sze isii, i szpoznali, da ki crikvu va szem neposzlusa, Boga neposzlusa, ki je snyum. Da sza ova upomenuta zadobenem, zadobenem takaise obladanye, i sztalni mir tvoje neuszkrunenye zaruesnye, kot i dobro ter zvelicsenye tvojega namesztnika na zemlyi; da on szvoja szveta nakanenya sze szpuniti vidi; kot i to, da sze szkupa vasz duhovni sztalis poszveti, i tebi vech ter vech ugodan nasztane, i jos zbog nogih drugih uzrokov, od kih ti o moj Jezuse znas, da sze z-tvojum bozsjum volyum szlazsu, ter ki va kom tom nacsinu na pobolsanye grisnikov, i poszvechenye pra- viesnih szluzsu; da mi szi szkupa nigda vekoveesno zvelicsenye nasih dusah zado- benemo; zadnyics kad znam , o moj Jézus! da chu tvojemu najszladjemu szerdcu csa ugodnoga ucsiniti: — szvetacsno valujem , klecsech kod tvojih nogah, va na11*
