A Győri Püspökség Körlevelei, 1869
52 Nr. 1617. Articuli IjIV. Legum de a. 1868. quidam §§. pro statu notitiae communicantur. Házassági bíróság. Aliqua ex Articulo LIV. Legum Anni 1868., quae V. Clerum propius concernere possunt, ad notitiam ejus perferuntur: 22. §. A római latin és görög szertartásu katholikusok, úgy szintén a keleti egyházi, valamint a mindkét felekezetű evangélikusok és unitáriusok jelenleg fenálló egyházi törvényszékeik illetősége alá egyedül a házassági, illetőleg vegyes házassági perek, és ezek is csak annyiban tartoznak , a mennyiben a házassági kötelék érvényességét és akár az ideiglenes elválást, akár a végképi felbontást tárgyazzák. Minden egyéb a házassági viszonyból származható peres kérdések, melyekre nézve eddig az egyházi törvényszékek ítéltek — jelesül a születés törvényességének kérdése, a perlekedő házastársak közt a gyermekek tartása és a házassági elválásból felmerülhető vagyoni követelések iránti keresetek — az illető polgári, — és pedig sz. kir. városok lakosaira nézve a városi, a megye egész területére nézve a megyei, és az 1-ső §-ban említett kerületekben az illető kerületi törvényszékekhez utasittatnak. A végrendeletek kül kellékeit illető perekre s a hamis eskü tényálladékának megállapítására nézve a szentszékek szintén megszűnvén illetékesek lenni, a bíráskodást a jelen törvény szabályai szerint illetékes törvényszékek gyakorolják. Az igazságügyi minister felhatalmaztatik, hogy az izraeliták házassági pereiben követendő eljárást, a törvényhozás további intézkedéséig, rendelet utján szabályozhassa. Házassági perekben. Az örökösödési perekben. 36. §. A római latin és görög szertartásu katholikusok, valamint a keleti szertartásu keresztények házassági viszonyból származó minden perei, melyekre nézve a szentszékek eddigi illetősége megsziintettetett; továbbá a mindkét felekezetű evangélikusok és unitáriusok válóperei, valamint a házassági összeköttetésből és elválásból keletkező egyéb keresetek, a mennyiben ezen felekezetek egyházi bíróságai rendezve nem volnának, végre az izraeliták válóperei, akár kölcsönös megegyezéssel, akár peruion szán- dékoltatik az elválás: a 22-ik §-ban megnevezett azon törvényszék illetőségéhez tartoznak, a melynek területén a házasfeleknek állandó és utolsó együttlakásuk volt. Ha a végelválás hűtlen elhagyás következtében kéretik: a távollevő fél — a mennyiben tartózkodási helye ismeretlen — azon törvényszék elé idézendő, melynek területén a folyamodó fél lakik. Egyébiránt a mind két felekezetű evangélikusok házassági ügyeire, valamint az eljárásra nézve az 1791 : 26. t. ez. illetőleg az 1786. márczius 6-án kiadott utasítás és az eddigi törvényes gyakorlat szolgál tovább is sinórmértékül. 37. §. Az örökösödési perekben arra való tekintet nélkül: vájjon szerződésből származott-e a kereset, vagy törvény avagy végrendelet jogezimén nyugszik, és az örökhagyó végakaratának teljesítésére vagy megszüntetésére van-e az irányozva, — azon törvényszék, — és ha az örökség tárgyát ingatlanok is képezik: azon birtokbiróság ítél, melynek területén az örökhagyónak utolsó rendes lakása volt. Ha az örökhagyó az országon kívül halt el: az örökösödési perek azon belföldi bíróság illetőségét követik, melynek területén az örökhagyó legutóbb lakott; s ha e lakhelyet kitudni nem lehetne, vagy ha az országban soha se lakott: azon bíróság lesz illetékes, melynek területén a hagyaték létezik.
