A Győri Püspökség Körlevelei, 1859

Tartalomjegyzék

5 vagy képviselője által jelen nem lehetne, még is vagy maga, vagy képviselője az egyház­megye határain belül laknék, az egyház vagyonának kezelői, nem csak akkor, midőn elsa­játítás vagy valamely nagyobbszerü tehernek felvállalása fen forog, hanem akkor is, midőn olyas intézkedéseket vagy kiadásokat kellene tenni, melyek a püspök engedelme nélkül nem történhetnek, továbbá jogosan felmondott tökepénzek, vagy hátralévő kamatok s bérleti tar­tozások behajtására vonatkozó keresetek megindításánál, a kegyurtól írásba foglalt nyilat­kozatot kérni, s azt a püspök elébe terjeszteni tartoznak, (V. ö. a 17, 18, 19, 22, és 23. §§.) HARMADIK SZAKASZ. 26. §. Az egyházi vagyon kezelőinek különös figyelműket a kegyes alapítványok igénylik, melyeknél fogva némely ingó vagy ingatlan javak, úgymint szántóföldek, rétek, szőlők, házak, tőkepénzek, jövedékek stb. örök időre az egyház gondjára bízatnak, s az által oly feltétellel s ígérettel elfogadtatnak s jóváhagyatnak, hogy örökös, s a mennyire emberi dolgokban lehetséges, legnagyobb gondot forditand nem csak arra. hogy ama javak mindenkor csorbulás nélkül fentartassanak, hanem arra is, hogy jövedelmük kizárólag az alapítók által kitűzött s az egyház által jóváhagyott czélra szolgáljon. 27. §. A kegyes alapítványok, melyek templomok és egyházi javadalmak részére, vagy kápolnák, keresztek, szobrok , oltárok , képek stb. fentartására tétetnek, valamint természetüknél fogva, úgy az egyházi szent törvények világos rendeletéből is az egyházi hatalom hatásköréhez tartoznak, mely hatalomnak feladata egyszersmind a kegyes alapítók­nak nem eléggé nyíltan kifejezett, s más utón ki nem puhatolható szándékukat értelmezni, s a feltételeket megszabni, melyek alatt uj alapítványok keletkezhetnek. Ennélfogva az említett czélokra teendő minden alapítványt a püspöki hivatalnak szükséges elfogadás és megerősítés végett bemutatni. Innét önkényt következik továbbá, hogy a világi hatóságok­nak a kegyes alapítványok felállítása s megerősítése iránti netalán eddig gyakorolt befolyása megszűntnek tekintendő. 28. §. Az egyházi vagyon kezelőinek teendője lesz, a felállítandó alapítványhoz kapcsolt kötelességeket s jövedelmeket, az alapitónak hiteles okiratokból vagy más utón biztosan kitudott szándéka szerint, s a püspöki hivataltól kiadott rendeletek értelmében meg­határozni, s az alapítványi oklevélnek kiállítását eszközölni. 29. §. Miután ezen egyházmegyében leginkább szent misékre szokás alapítványo­kat tenni, kívánatos, hogy az e végre kész pénzben vagy hason értékben leteendő s kel­lőleg biztosítandó összeg, s az illető kamatnak felosztása meghatároztassék, önkényt értet­vén egyébiránt, miszerint e meghatározásnak czélja nem az, hogy az alapítók bőkezűsége korlátoltassék, hanem hogy köztudomásúi legyen az összeg, melynél kisebbet alapitványkép elfogadni nem lehet. E szerint olvasott szent misére 24 a. é forint határoztatik, melynek kamatjából a misét szolgáló papnak 1 ft., a templomnak pedig 20 kr. jusson; énekes sz. misére 65 ft. a. é., melynek évenkinti kamatjából a pap 2 ft., a kántor 50 krt, a templom 50 krt, az egyházfi 15 krt, a szolgálattevő gyermekek 10 krt kapjanak; énekes szent mi­sére liberával 85 ft., melynek kamatjából 2 ft. 40 kr. a papnak, 75 kr. a kántornak, 75 kr. a templomnak, 25 kr. az egyházfinak, 10 kr. a ministereknek fog kijárni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom