A Győri Püspökség Körlevelei, 1859
Tartalomjegyzék
5 vagy képviselője által jelen nem lehetne, még is vagy maga, vagy képviselője az egyházmegye határain belül laknék, az egyház vagyonának kezelői, nem csak akkor, midőn elsajátítás vagy valamely nagyobbszerü tehernek felvállalása fen forog, hanem akkor is, midőn olyas intézkedéseket vagy kiadásokat kellene tenni, melyek a püspök engedelme nélkül nem történhetnek, továbbá jogosan felmondott tökepénzek, vagy hátralévő kamatok s bérleti tartozások behajtására vonatkozó keresetek megindításánál, a kegyurtól írásba foglalt nyilatkozatot kérni, s azt a püspök elébe terjeszteni tartoznak, (V. ö. a 17, 18, 19, 22, és 23. §§.) HARMADIK SZAKASZ. 26. §. Az egyházi vagyon kezelőinek különös figyelműket a kegyes alapítványok igénylik, melyeknél fogva némely ingó vagy ingatlan javak, úgymint szántóföldek, rétek, szőlők, házak, tőkepénzek, jövedékek stb. örök időre az egyház gondjára bízatnak, s az által oly feltétellel s ígérettel elfogadtatnak s jóváhagyatnak, hogy örökös, s a mennyire emberi dolgokban lehetséges, legnagyobb gondot forditand nem csak arra. hogy ama javak mindenkor csorbulás nélkül fentartassanak, hanem arra is, hogy jövedelmük kizárólag az alapítók által kitűzött s az egyház által jóváhagyott czélra szolgáljon. 27. §. A kegyes alapítványok, melyek templomok és egyházi javadalmak részére, vagy kápolnák, keresztek, szobrok , oltárok , képek stb. fentartására tétetnek, valamint természetüknél fogva, úgy az egyházi szent törvények világos rendeletéből is az egyházi hatalom hatásköréhez tartoznak, mely hatalomnak feladata egyszersmind a kegyes alapítóknak nem eléggé nyíltan kifejezett, s más utón ki nem puhatolható szándékukat értelmezni, s a feltételeket megszabni, melyek alatt uj alapítványok keletkezhetnek. Ennélfogva az említett czélokra teendő minden alapítványt a püspöki hivatalnak szükséges elfogadás és megerősítés végett bemutatni. Innét önkényt következik továbbá, hogy a világi hatóságoknak a kegyes alapítványok felállítása s megerősítése iránti netalán eddig gyakorolt befolyása megszűntnek tekintendő. 28. §. Az egyházi vagyon kezelőinek teendője lesz, a felállítandó alapítványhoz kapcsolt kötelességeket s jövedelmeket, az alapitónak hiteles okiratokból vagy más utón biztosan kitudott szándéka szerint, s a püspöki hivataltól kiadott rendeletek értelmében meghatározni, s az alapítványi oklevélnek kiállítását eszközölni. 29. §. Miután ezen egyházmegyében leginkább szent misékre szokás alapítványokat tenni, kívánatos, hogy az e végre kész pénzben vagy hason értékben leteendő s kellőleg biztosítandó összeg, s az illető kamatnak felosztása meghatároztassék, önkényt értetvén egyébiránt, miszerint e meghatározásnak czélja nem az, hogy az alapítók bőkezűsége korlátoltassék, hanem hogy köztudomásúi legyen az összeg, melynél kisebbet alapitványkép elfogadni nem lehet. E szerint olvasott szent misére 24 a. é forint határoztatik, melynek kamatjából a misét szolgáló papnak 1 ft., a templomnak pedig 20 kr. jusson; énekes sz. misére 65 ft. a. é., melynek évenkinti kamatjából a pap 2 ft., a kántor 50 krt, a templom 50 krt, az egyházfi 15 krt, a szolgálattevő gyermekek 10 krt kapjanak; énekes szent misére liberával 85 ft., melynek kamatjából 2 ft. 40 kr. a papnak, 75 kr. a kántornak, 75 kr. a templomnak, 25 kr. az egyházfinak, 10 kr. a ministereknek fog kijárni.
