A Győri Püspökség Körlevelei, 1857
Tartalomjegyzék
t> Nem elég a' gyümölcsöt csak termeszteni és csűrbe gyűjteni, de meg is kell azt őrizni, és a1 szükséges czélokra fel is kell azt használni tudni. Vagy használna-e a’ gazdának minden ipara, minden törekvése, ha sok fáradsággal összegyűjtött termése elégne, megdohosodnék, elrothadna? így megy az a’ lelkiekben is. Mit a’ püspök a’ tanítás, hitterjesztés, a’ bűnösök’ megtérítése által a1 Jézus’ aklába terel, a’ gondos kormánynyal, az okos vezetéssel meg is kell azt Jézusnak tartania. A’ nyájnak szaporítása után azért második feladata a’ püspöknek, hiveinek kormánya, őrzése, vezetése. Ezzel Jézus maga bízta meg a’ püspököket sz. Péter apostolnak személyében, midőn feltámadása után háromszori ime’ kérdésre: „Simon Jánosnak fia szeretsz-e engem’ inkább ezeknél?-4 Péter feleié: „Uram, te tudod, hogy szeretlek téged.“ Jézus pedig válaszolá neki: „legeltesd az én bárányimat, legeltesd az én juhaimat!44 l). Ezeket mondván, Pétert a’ maga szent vérével szerzett juhai- nak pásztorává, e’ földön helyettesévé, egyházának főpapjává, látható fejévé rendelte. Intézkedett, hogy az egy akol egy pásztortól kormányoztassék. Ezért sz. Ágoston szerint, ,,a’ szerétéiről kérdezte, és a’munkát parancsolta,“ mert hol a’ szeretet lángol, ott nem terhes, nem alkatmatlan a’ dolog. Igaz, hogy az egészet tekintve, közelebbről e’ hely csak a1 szentséges római pápát illeti: illeti azonban a‘ szent- séges római pápának őrködése alatt, megyéjüknek körében a1 püspököket is, kiknek szinte kötelességük, híveiket kormányozni, vezetni, valamint kötelessége a’ pásztornak a’ nyájat jó legelőre terelni és ott megőrizni, nehogy káros helyre térjen, vagy épen farkas-kaszára jusson. A’ kormányzásnak ezen kötelességét követeli a’ püspököktől sz. Pál apostol is, mondván az Ephezusba magához hitt vénekhez: „vigyázzatok magatokra és az egész nyájra, mellyen titeket a’ Szentlélek püspökökké tett, az anya- szentegyházat vezérelni44 2). Ezt kívánja tőlök sz. Péter Apostol is mondván: „legeltessétek az Istennek közöttetek való nyáját, gondot viselvén nem kényszerítésből, hanem szabad akaratból Isten szerint, és mikor megjelenik a’ pásztorok’ fejedelme, elveszitek a’ dicsőségnek hervadhatlan koronáját44 ®). Egyedül munkáért Ígéri nekik a’ jutalmat, és az üdvösségnek örök koronájával csak úgy biztaija őket, ha az Istennek nyáját, az ő szent akaratja szerint gondosan vezérlik. Kötelességem tehát, édes Híveim ! az üdvösség’ utján vezetésiek is. Hivatásomnak ezen részét megmagyarázza sz. Bernárd, mondván: „legeltess léleknek imájával, szónak buzdításával, példának adásával.“ a) Sz. Pál Apostol, mikor Damaskusnak közelében Isten akaratjának magát megadta, három napig sem nem evett, sem nem ivott, hanem imádkozott, és igy böjt— II. *) Ján. 21, 15, 10. *) Apóst. Csel. 20, 28. s) I. Pél. 5, 2—4.
