A Győri Püspökség Körlevelei, 1857
Tartalomjegyzék
2 nyájának, mint ezt eléggé kijelentette mondván: „én vagyok a’ jó pásztor“ Jézus egyedül éltető lelke a1 föld’ kerekségén elterjedt keresztények’ erkölcsi nagy társulatának. 0 legfőbb fejedelme az anyaszcntegybáz’ nagy testének, ő a’ gyökér, ő a’ törzs, mellyből a’ tápláló nedv a’ fának minden sarjára, minden levelére kiszivárog, mint is ezt maga bizonyítja, mondván: „Én vagyok a’ sző lő tő, ti a’ sző lő vessz ők; ki én ben nem marad, és én (benne, az sok gyümölcsöt hoz: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek4 2J. Az anyaszentegyliáznak minden szolgája, a’ szentséges római Pápátol le a’ legifjabb felszentelt papig, mind csak szórólapát Jézus- a’ szórónak kezében, ki azoknak szolgálatával „megtisztítja szérűjét, és összegyűjti a’ búzát csűrébe, a’ polyvát pedig megégeti m egolthatlan tűzzel44 *). Minden pap vagy püspök csak segédszolga a’ Jézus’ nyájának legeltetésénél'; mindegyik csak méltatlan eszköz, mellyet az ő határtalan irgalma használ az emberi nem’ boldogitásának magasztos munkájánál. — Dicsértessék hát Jézus sz. neve mindörökké, ki engemet is, legméltatlanabb hívét minden érdemem nélkül kiválasztott, és Győrmegyének buzgó keresztény katholikus hívei, közébetek rendelt, hogy itt a’ szent helyen a’ püspöki- és szószéken megjelenjem, azt az ő nevében elfoglaljam; közébetek rendelt, hogy itt a’ főpásztori botot, a’ püspökpálczát, mint a’ püspöki hivatásnak és hatalomnak jelvét kezemben tartván, ne csupán szertartásképen, hanem kellő erélylyel, szent nevének dicsőségére, és lelkeitek’ üdvösségére lelkis- méretesen használjam; közébetek rendelt, és igéit számba adta, „hogy gyomláljak és rontsak, veszeszszek és elhányjak, építsek és plántáljak“ közébetek rendelt, hogy „vigyázó vessző legyek,44 és az eláradott hitetlenségnek, a polypként terjedő uj pogányságnak gyomját kiirtsam, hazugság- ’s ármányon épült váraira rámutassak, hogy az istentelenség’ szolgáinak szószátyárságát megczáfoljam, incselkedéseiket elrontsam, bünbarlangjaikat elhányni segítsem; hogy ellenben az erényes életnek kedvelését, és az egyedül üdvözítő keresztény katholikus hitet szivetekben, Isten’ kegyelmével öregbitsem, az Isten’ országát közöttetek gyarapítsam, és benneteket Istennek kellemetes népévé neveljelek. Úgy de, ki vagyok én, hogy az Urnák illy számos nyáját vezérelni merészeljem! Saját igen sok fogyatkozásaimat és erőtlenségemet érezvén, emberileg lehet-e józanul annyi éberséget, erélyt, készséget és tehetséget Ígérnem, mennyit püspöki hivatásom’ körében Isten tőlem igazsággal megkiván, mennyit a’ ti számtalan szük- ségtek későn korán méltán követel? Őrizzen Isten minden büszke vagy vakmerő gondolattól! Nem, nem! én magamnak magamtól semmikép ennyit nem Ígérek. De bátorít az apostolnak példája, ki saját gyarlóságát mélyen érezvén, magában szinte nem bizott, e’ miatt mindazáltal el nem csüggedett, hanem apostoli hivatásáért Jézusnak adott dicsőséget, mondván: „Pál Apostol, nem az emberektől, sem ember által, hanem a’ Jézus Krisztus által, és az Atya Isten által44 5). Nem önmagában, hanem Krisztusban bizott mondván: „mindent cselekedhetem a’ Krisztus által, a’ ki engem megerősít44 63« Bátorít, kedves Híveim, a’ ti szeretetek ') Ján. 10, 14. ’) Ián. 15, 5. “) Luk. 3, 17. *) Jcrem. 1, 10. 5) Gal. 1, 1. *) Philipp. 4, 13.
