A Győri Püspökség Körlevelei, 1857

Tartalomjegyzék

s száma megsokasodott. Újságokban, gonosz könyvekben, rút festésekben, káromló be­szédekben hintik úton útfélen az édes mérget, a’ tőrt, a1 kelepczét, hogy keresztény katholika hitetektől megfoszszanak, gyalázatos életüekké tegyenek, az ideig és örökké tartó nyomorúságba keverjenek. Sokan elég gondatlanok közőletek majd hiúságból, majd könnyelműségből, majd vakmerő bizakodásból az igy incselkedőknek kelepczé- jökbe magukat bekeverni. Már mondjátok meg, az illy veszedelmeket ki vegye ügyeimébe, ki adja azokat értéstekre, ki mutassa meg a’ szabadulásnak útját módját, ha nem a1 ti püspöktök? A’ mint Isten tudnom adja azért, tetszik nem tetszik, de szándékom Baalnak térdet nem hajtani, szándékom kötelességteket értéstekre adni. Itt azonban a’ kölcsönös kötelesség ismét felmerül részetekre. Mint Krisztusnak igaz hívei fogadjátok tőlem, az ő közietek való helyettesétől az útba igazítást, a’ tanácsot, tanítást, figyelmeztetést engedelmes kész szívvel és alázatos lélekkel. Ha a’ Szent­lélek Ur Isten az én számnak igéje által figyelmeztet benneteket szentebb köteles- ségtekre, meg ne keményítsétek sziveteket. Megesni emberi, de a’ gonoszban megád talkodni, az igazán ördögi. Jézus maga szemökre hányta a’ városoknak, mellyekben igen sok csodák lettek, hogy nem tartottak penitencziát, és Sodorna’ földének irgal- masabb ítéletet hirdetett, mint az illyen engedetlen helyeknek ‘3* Őrizzen Isten ben­neteket, hogy a’ Krisztus’ itélőszéke előtt Főpásztortok iránti engedetlenség miatt kelljen számot adnotok. De továbbá ej példával is kell nekem benneteket vezetnem. A’ S'^,'buzdít, a1 példa vonz. Sok szó nem képes azt helye hozni, mit egy rósz példa elégséges elrontani. Példá­nak végtelen a’ hatása az elmére, érzésre és akaratra. Példából kötelességeinket könnyebben megismerjük mint a’ szóbeli tanításból, azokat készebben szivünkbe fogad­juk, teljesítésükre akaratunkat gyorsabban elhatározzuk. A’ jó példának kötelességét maga Üdvözítőnk tűzte az apostolok elé, mondván: „Ti vagytok a’ föld’ sava-----­Ti va gytok a1 világ’ világossága------Úgy világoskodjék a’ ti világos­sá gtok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőít­sék atyátokat, ki mennyben vagyon“ 2). Jézus’ akaratja szerint t. í. az apos­toloknak kellett az emberek’ ízetlen és bal véleményeit, tévelygéseit, szokásait taní­tásukkal és főleg példás életűkkel megigazítani. Nekik kellett a’ tévelygés’ és bűnös életnek setétségébe merült emberiséget az evangéliumi tanításnak és szent életnek vi­lágával megvilágositani. Ez tehát minden püspöknek, mint az apostolok’ utódjának örökké szent kötelesége. Ezt parancsolja nekik sz. Pál apostol is Timotheusnak Írván: „légy példája a’ híveknek beszédben és nyájaskodásban, szeretetben, hitben, tiszta­ságban“3). Majd ismét Titusnak mondván: „mindenekben adjad magadat pél­dául a’ jó cselekedetekben, tudományban, tökéletességben, megért er­kölcsben“ 4). A’ ti üdvösségtekért tehát áldozatnak kell lennem, és sem beszédem, sem lépésem, sem egész életem nem lehet olly szabad, hogy természetes hajlamaim szerint valamit magamon tágítsak. Mert akár gyarlóságból akár rósz akaratból, *) Miié 11, ’) Máté 5, 13—16. *) I. Tim. 4, 12. *) Tit. 2, 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom