Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1943
r Arpádházi Szent Margit. Kereken 700 évvel ezelőtt nagy veszélyben forgott magyar hazánk. Pusztító viharként közeledtek hazánk felé keletről a mongol hordák. Senkisem tudta őket feltartóztatni. Minden útjukba kerülő nép vagy meghódolt nekik, vagy miként a kúnok, menekült előlük. Hamarosan elérték a Kárpátok vonalát, és a szorosokon átkelve pusztítva s rabolva elözönlötték az országot. A magyar sereg Mohi pusztán mérte össze fegyverét a tatárral, die a rossz vezetés és az elbizakodottság következtében a {győzelem a tatároké lett. Futott, menekült mindenki, aki csak ifuthato'tt. Futott IV. Béla király is. Kísérőinek haláltmegvető bátorsága és önfeláldozása megmentette a királyt az üldöző tatároktól. A Mohinál kivívott győ/jeiein a Dunántúl kivételével az egész országot a tatárok kezére juttatta. Dunántúlt megvédte a kemény tél beálltáig a széles Dunafolyam A Duna azonban befagyott s így |a Duna jegén átkelve a pusztító tatár hordlák a Diinántúlt is hatalmukba kerítették. V menekülő király Frigyes osztrák hercegnél keresett menedéket, de nem talált. Majd a Dunántúlon levő Segesd várában húzta meg magát. Innen a tatárok közeledésének a hírére Dalmáciába, Trau várába menekült várva az isteni Gondviselés kegyelmét a maga és szenvedő magyar népe számára. Ebben a rettenetes vérzivatarban egy angyali lélek szállt le az égből, hogy emberi testet öltve szülei akaratából áldozatul ajánlja fel magát a magyarság bűneiért a haragvó Isten megengesztelésére. Ez az angyali lélek Margit volt, IV. Béla király és Laszkarisz Mária királyné kilencedik gyermeke. Már születése előtt fogadalmat tettek szülei. Azt fogadták ugyanis, hogy születendő gyermetküket, ha leány lesz, a saját és az ország megszabad/ulásáért áldozatul ajánlják fel majd az Istennek, vagyis apácának adják. A királyi szülők tel jesítették fogadalnJukat. Négy éves koráig otthon nevelték Margitot. Dajkát is adtak míelléje Bodmeri Tamás jámbor özvegyét, Olympiadest. A derék özvegy sohasem vált meg neveltjétől. Vele volt élete végéig. A kis Margit 1246-ban négy éves korában dajkájával együtt a veszprémi Szent Katalin-kolostorba került. Ezt a dominikána apáca kolostort még a tatárjárás előtt alapította Bertalan veszprémi püspök. A veszprémi kolostorban (i évet töltött el Margit. Mint kis leány élt Veszprémben. A szerzetesi hivatást Ckkor meg nem tudta felfogni, de nagyon szívesen, sőt nagyon boldogan utánozta a felnőtteket, imádságban jés erénygyakorlatokban. De, amint növekedik szeretetben és bölcseségben Isten és emberek előtt, amint a tanulással kapcsolatban megismeri szent hitünk fölséges igazságait, a megváltás vigasztaló tényét, a keresztre feszített Úr «Jézusnak irántunk való mérhetetlen szeretetét, a szerzetesi hivatás magasztosságát, annyira kedves lesz előtte a kolostori élet, hogy azt még királyi apja akaratából sem hajlandó elhagyni.