Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1942
60 2. Érettség'! találkozó. Ez évben is összejöttek öreg diákjaink találkozóra. Visszahozta őket az Alma Mater iránt való ozeretet, a visszaemlékezés öröme és a jövő nemzedékre való hatni akarás. Visszajöttek az ősi tűzhöz, hogy annak fényénél újra ráébredjenek annak tudatára, hogy mire kötelezi őket künt az életben az itt eltöltött nyolc esztendő. Egy-egy ilyen hazalátogatás nemcsak üdvös mementó, hanem hatásában lélekvisszafordulás is a régi széphez és igazi jóhoz. S a most növekvő nemzedék lelke fölött sem múlik el nyomtalanul egy ilyen találkozó, mert láthatják, hogy miként kell a nevelőiskolát, vallásos és erkölcsös szellemét, nemes hagyományait megbecsülniök és tisztelniük. Május 25-én tíz évfolyam öregdiákjai jöttek össze találkozóra. Eljött emlékezni száznál több öreg diák, töredékcsapatai azoknak, akik 55, 50, 45, 40, 35, 30, 25, 20, 15 íés 10 (esztendővel ^zelőtt keltek útra, lelkükben a bencés jelszóval: imádkozzál és dolgozzál. Az idei találkozót még melegebbé, a szívekben maradandóbbá tette az a körülmény, hogy többen a harctérről küldötték üzenetüket, hogy lélekben itt vannak közöttünk, a nagy bencés családban. Az ünnepi találkozó délelőtt fél 11 órakor Te Deumos szentmisével kezdődött, melyet a 45 évvel ezelőtt itt érettségizett Wagner Mihály prépost-kanonok mondott. A mellékoltároknál az évfolyamok egy-egy papja misézett az elhunyt tanárokért és osztálytársakért. A szentmisén a találkozókon kívül résztvett az egész ifjúság is, valamint a hozzátartozók közül is sokan. Mise után a tanulók sorfala között a díszterembe vonultak át köszönteni a régi iskolát. Az ünnepélyes találkozón résztvett Kelemen Krizosztom titkos tanácsos, főapát is, akit melegen köszöntöttek a megjelentek. Erkel Himnusza után Szabó Dénes I. A) o. t. mondott Isten hozottat az öreg diákbácsiknak. A most végzettek nevében pedig Mentes Endre VIII. o. t. tett fogadalmat, hogy a kilépő új érettségizettek is az öreg diákok bevált nyomdokait kívánják követni egyéni életükben. Az érettségi találkozón összejött öreg diákok nevében Koller Jenő, Győr város polgármestere köszöntötte az intézetet. Emlékezzünk... — mondotta — Amikor az életbe induló fiatal ember derűjével és magábabízásával elindultunk, édesbús dallam szállott velünk: Ballag már a véndiák... Ez az ősi diáknóta kísért végig bennünket az léjetúton, amelyet bejártunk és ez visszhangzik ma is a szívünkben, amikor annyi esztendős ballagás után, ma egy napra megállunk és az öreg diák visszanéz. Visszanéz oda, ahonnan elindult, oda, ahol nyolc esztendeig készült az indulásra. A diákéletnek ma már csak kedves emlékei kavarognak lelkünkben. Nevek és arcélek villannak fel emlékezetünkben. Kedves osztálytársak és jóságos tanárok tekintete mosolyog ránk. Ma egy pillanatra megint kis diákok vagyunk és csak laz emlékek szárnyán növünk érett férfiakká. Emlékezzünk azokra, akz'knek jósága és türelme, szeretete és tudása indított el az életútra. Nehéz volna most egyenként beszélni róluk. A szívünk tele van emlékekkel. Szeretettel, könnyes szívvel