Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1942

23 feldolgozásokból alakul ki az irodalmi nevelés, amely a lélekre való egyetemes ráhatást jelent. így érjük el, hogy a tanuló nemcsak megérti, hanem át is érzi, leifogja az olvasmány értékét, és élvezni is tudja. Az Utasítások szerint az olvasmánynak elsősorban az a hatása fontos, melyet tartalma tesz a tanuló lelkére, és csak másodsorban használjuk fel az olvasmányt arra a célra, hogy elméleti okulást merítsünk belőle. Az Utasítások nyomán Prónai Lajos részletes ismertetést ad )az olvasmányok módszeres feldolgozásáról, Merényi Oszkár néháuy gondolatot, módszeres fogást ismertet a középiskolai irodalomtanításról. Biczó Ferenc pedig egész könyvet szentel a magyar nyelv tanításának. Ezek a müvek betekintést adnak az új magyar tanítási rendszer műhelyébe. Nem ismertetem elveiket, csak összegezem azokat a megállapításokat, melyeket d'r. Balassa László e rendszer eredményeiként könyvel el. A szövegmagyarázat a legideálisabb cselekedte tő eljárás; a megbeszélés problémaszerü jellegénél fogva felkelti és ébren is tartja az egész osztály érdeklődését. — Megtanít olvasni, gyarapítja a tanuló szókészletét, tökéletesíti a stílusát. Ezenkívül nagy az elmeélesítő hatása, rendkívüli a jellemnevelő jellege. Hozzászoktatja a tanulót az elmélyedő, céltudatos és tervszerű szellemi munkához. Felelősségtudásra nevel, mert arra kényszeríti a tanulót, hogy ne bemagíolt, de soha nem olvasott részt ismertessen, hanem ismert szöveget: gondolja meg tehát minden szavát, minden ítéletét, mielőtt kimondja. Még folytatni lehetne e módszer előnyeinek ismertetését, kérdés most már, mit szólunk hozzá mi, akik több-kevesebb éven keresztül próbálkoztunk ezzel a módszerrel. Tény, hogy irodalmat tanítunk; az örök magyar értékeket közelebb hoztuk az ifjúság lelkületéhez, a klasszikusokat talán lassacskán meg tudjuk szerettetni vele, s az irodalom lélekformáló hatása mindinkább ki tud fejlődni. a tanulók nemzeti önismeretre tehetnek szert, öntevékenységük táplálékot kaphat az iskolai munka rendszerességének láttára, egy szóval: a Tanterv célkitűzése így a legtökéletesebben megvalósulhat, a tanítás eléri célját. Ilogy azonban ez így megvalósulhasson, a tanításügy mai helyzetén — véleményem szerint — segítenünk kell. 1934-ben jelent meg a törvény egészen újszerű tárgyakkal, egyes tárgyakon belül nagy változtatásokkal. Sajnos, az Utasítások csak részletekben láttak Aapvilágot, elszigetelten irányították a tanári karokat az egyes osztályok céltudatos programmjában. Valójában nem is tudtuk, mit ak.ar az új Tanterv, mindaddig, míg az egész meg nem jelent 1938ban. így nem lehetett öntudatosan már az első osztálytól kezdve belcálllni abba a munkába, melyet a megváltozott viszonyok követeltek. A tanárok részére Vezérkönyvre volna szükség. Az elemi és polgári iskolák dicsekedhetnek ilyennel, a középiskolák még nélkülözik. így érthető, hogy idegenkedve fogadták igen sokan az új rendszert; hiszen — kevés kivétellel — csak azok a fiatal tanárok tudtak közelebbit, akik a gyakorló gimnáziumban Budapesten az áj Tanterv megalkotóinak s részben az új tankönyvek íróinak előadásait látogathatták. Jó lett volna legalább 1938-ban közzétenni