Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1941
48 rétegeinek egymáshoz közelebb hozása és a falusi lakosság kultúrájának a magasabb képzettségű rétegekkel való közvetlen érintkezés révén emelése«. Kézenfekvő a következtetés: Más államokban pártprogrammból lett a nemzeti egység programmja (fasizmus, nemzeti szocializmus), nálunk a nemzetet valóban egybefogó honvédelmi gondolatból. Ennek a történeti ténynek értékelésére ma még nem vállalkozhatunk, arra azonban már rá lehet mutatni, hogy így sikerült igazán belső harcok nélkül sok kérdésben a nemzeti egységet kialakítani és egybefogni az összes építő erőket. Korunk egyetemes törekvése, hogy a társadalmi reformoknak a nevelés útján vessen alapot, hiszen igazában egy felnövekvő nemzedék tud új törekvéseket megvalósítani. A nemzeti egységről beszélve Imre Sándor már 1912-ben hangoztatja »Nemzetnevelés« c. művében: »A nevelésnek ezt az egységhez való tartozást kell tudatossá tennie.« (Ugyanezt fejti ki 1915-ben tartott előadásában: A köznevelés belső egysége és a nemzeti egység.) Egészen természetes., hogy a katonai vezetők sem hanyagolják el a nemzetnevelés szempontját. Farkas Ferenc vezérőrnagy a következőket mondja egyik előadásában: »Különösen fontos a honvédség számára az ifjúság oktatásának és nevelésének egységes rendszere és szelleme, valamint a népművelés állapota és menete.« (Minden ember honvéd.) Szervezet szerint a leventeintézmény törekszik' a nemzeti egységre való nevelést megvalósítani, amely "1921 óta fokozatosan terjeszkedik ki az egész magyar ifjúságra. A leventeegyesületeknek is kifejezett célja ez a honvédelmi törvény indokolása szerint: »A leventekötelesek a leventeegyesületekbe tömörítve, egyrészt leventekiképzésük tökéletesítését találják meg, másrészt olyan társadalmi közösségbe jutnak 1, amely az együvétartozás érzését kifejleszti, a társadalmi osztályok közötti különbséget kiegyenlíti, s a népességnek közös cél érdekében való tömörítését számottevő lépéssel viszi előre.« — Az ifjúság országos vezetője 1942. április végén mondta egy leventevezetőképző tanfolyamon: »Nem ismerek 1 különbséget magyar ifjú és magyar ifjú között. A magyar zsellérfiú mellett ott fog állni a magyar tábornok fia.« Az egységes nevelés gondolata érdekében: I. történelmi nagyjaink példájából merítünk tanulságot; II. az egység elvét vesszük vizsgálatra; III. rámutatunk az egység akadályaira; IV. gyakorlati következtetéseket vonunk le. I. A természettől egységesnek alkött Dunamedence területén a történelem bizonysága szerint a magyar nép tudott csak maradandó államot alapítani. »A politikai és kulturális egység megteremtése, a magyar nemzetállam megalapítása Szent István műve.« Ő a nemzet egységét biztosító erős központi hatalom érdekében megszüntette a régi politikai szervezet maradványait, a hadnagyi