Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1941

40 maradhat semleges. Az Apokalipszisben elhangzó szó minden időkre áll: »Bár hideg volná^. vagy meleg! De mivel langyos vagy, és sem hideg, sem (meleg, kezdelek téged kivetni számból.« A történelem nagy eseményei pedig minden embert válaszútra állítanak, az Űr el akarja dönteni, kik igazán az övéi, kik ragaszkodnak hozzá, az ő törvényeihez minden megpróbáltatás között is. És ha a jelen eseményei elsősorban a pusztítás és rombolás erőit mutatják, következményeikben pedig az emberi lélek eldurvulását és letérését az erkölcs útjáról, lehetetlen észre nem vennünk mindebben a sátán munkáját. A Szentírásban, Jób könyvének elején olvassuk, hogy az Űr hatalmat adott a sátánnak Jób jámborságának kipróbálására: »A kezedbe adom mindenét, amije van; őreá azonban ne nyújtsd ki kezedet!« És a sátán műve egy nap alatt ;az egész vagyon elpusztítása, majd később kínos betegség felidézése volt. Amint akkor egy lélek, úgy ma szinte az egész emberiség >a sátán rostájába« van téve, hogy lelkének igazi értéke nyilvánvalóvá legyen. Hogy a gonoszság erőinek, a pénzvágynak, hatalomiéltésnek milyen nagy szerepe' volt a mostani események felidézésében, arra már ismételten rámutattak és a jövő történelemkutatása sok borzalmas adatot fog napvilágra hozni. Varga László S. J. fejti ki egy cikkében (A sátán rostájában. Mag3-ai Kultúra, 1941. XI. 5.), hogy a sátán támadásaival tulajdonképen az Egyházat tisztítja meg azáltal, hogy kiszórja az ocsú lelkeket. »Ha mi nem hajtjuk végre a kellő válogatást, Isten maga gondoskodik róla, hogy igaz kereszténynek csak az számítson köztünk és a világ előtt is, aki bensőséges közösségben él Istennel; fenntartás nélkül követi az egyházi tekintélyt; akinek uralkodó jellemvonása a szeretet, a hajthatatlan igazságosság és a félelmet nem ismerő elszántság.« Ennek a lélekerőnek a mostani anyagi nyomorúság, erkölcsi eldurvulás ugyancsak kemény próbát jelent. Találóan írta egy nagy katolikus gondolkodó több mint egy évtizeddel ezelőtt: »A sátán ma oly ügy esen rendezett el mindent, hogy a földi életet hatalmában tarthassa, hogy a földön nemsokára már csak a szentek fognak tudni élni. A többiek itt vagy kétségbe fognak esni, vagy még mélyebbre süllyedni, mint amennyire eddig süllyedtek el. Az emberi élet ellentétei tulonnan kiélesedtek, az anyag súlya nagyon is ránknehezedett, csak hogy létünket egyszerűen fenntarthassuk, sok veszélynek kell kitenni magunkat. Egy szép napon csak a ker. hősiesség lesz az életproblémák egyedüli megfejtési lehetősége. És azután, mivel Isten a kegyelmet szükséghez mérten osztja, minden bizonyára alkalmunk fog adódni megfigyelni, mint virágzik föl majd a szentség az emberi történelem szomorú állapotával egyenes arányban.« (J. Maritain.) Ennek a kleriesztény hősiességnek szükségességét Varga László is hangoztatja idézett írásában:, «Nevelésünkben annyira hangsúlyoztuk a mértékletesség és okosság erényét, hogy közben a lelki erősségről, a ker. bátorságról szinte teljesen megfeledkeztünk. Igv lett aztán rengeteg jámbor lélekből elszomorítóan félszeg jellem, akikben az okosság hunyászkodó félénkségbe és szégyenletes óva-