Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1940

31 így a testek belső szerkezetét ép úgy elárulja, mint a Röntgensugár. Sőt van előnye is: a nagyobb intenzitása. A molekula atomjai által elhajlított Röntgen-sugár — különösen ha gázról van szó — olyan gyönge, hogy több óráig kell a fényképező lemezre engedni, hogy jó felvételt kaphassunk. Ezzel szemben az elektronsugárnál megelégedhetünk 1 másodperces expozícióval is. Amint már említettük, nemcsak kristályoknál, hanem gázoknál is fel lehet használni a Röntgen-sugarat, hogy segélyével megállapítsuk az atomok elhelyezkedését a molekulákon belül. Debye kezdte ezeket a vizsgálódásokat munkatársaival 1928-ban. A széntatrakloridot (CC1

4) vizsgálták először gázállapotban. Azt keresték, hogy milyen elhelyezkedést kell tulajdonítani az egyes atomoknak, hogy abból számítás útján ugyanazt az eredményt kapják, mint amit a Röntgen-inferenciakisérletek mutatnak. Az eredmény az, hogy a 4 klóratom egy tetraéder csúcspontjaiban helyezkedik cl, és két klóratom egymástól való távolsága — a tetraéder egyik o éle — 2 9A. A szénatom a tetraéder középpontjában van. Nyilván egészen hasonló a methán (CH

4) szerkezete is. 1930-ban kezdtek hasonló vizsgálódásokat végezni az elektron sugarakkal Mark és Wierl. Azóta a két módszer eredményei egymást értékesen kiegé^zílíR. Többszáz anyag molekuláit vizsgálták meg már ezen a módon. Pl. a széndioxid (C0

2) szerkezetére így is azt kapták, hogy a 3 atom egy egyenesben fekszik és a Középső o szénatom az oxigénatomoktól 1'lA távolságra van. Érdekesek a benzolra (CÖHÓ) vonatkozó eredmények. Wierl a benzolgázt vizsgálta elektronhullámok segítségével, és azt kapta eredményül, hogy a benzol molekula 6 szénatomja egy szabályos hatszög csúcsponto jaiban helyezkedik el. E hatszög oldalainak hossza 14A. A hidrogén atomok egy-egy szénatomhoz kapcsolódnak, de helyüket az elektron-sugarak nem mutatják. így az elektron hullámok megerősítik Kekulé elgondolását a benzol molekula gyűrűszerű szerkezetéről, aminek olyan fontos szerepe volt a szerves kémia fejlődésében. A kristályos szilárd testeken végzett vizsgálódások eredményeiből csak a szénhidrogének példáját említjük fel. Ezekben n számú szénatom 2 n -{- 2 számú hidrogén atomhoz kapcsolódik. A Röntgen-inte.ferencia eredménye szerint cik cakkos törtvonalat kell elképzelnünk, ahol minden egyenes vonaldarab 1 • 5A hosszú és két egymásrakövcLkező vonaldarab 109'28' szöget zár be egymással. A törtvonal szögletpontjaiban vannak a szénatomok és ezektől jobbra-