Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1940

21 nak nevezzük azokat, amelyeknél a molekulákat ugyanazon atomok alkotják, de különböző térbeli elhelyezkedésben. Fontos tehát a molekulák belső szerkezetének az ismerete is. Bevezetésül a molekulák méreteiről mondunk valamit. A gázokról azt mondottuk, hogy rugalmas golyóknak gondolhatjuk őket, amelyek hőenergiájuk miatt nasy sebességgel röpködnek, de a molekulák közt vonzó erők is hatnak. Ha megszűnne a hőmozgás, a vonzó erő miatt a molekula gömbök szorosan egymás mellé helyezkednének el, és cseppfolyós testet adnának. Hogy a külső nyomás ne torzítsa el a molekulákat, vegyük a külső nyomást is nullának. A felsorolt feltételeket — abszolút 0° hőmérséklet és nulla nyomás — nem tudjuk kísérletileg teljesen megvalósítani, de ha alacsony hőmérsékleten kis nyomás mellett végzünk mérést, abból ki tudjuk következtetni, hogy mekkora lenne 1 mol mennyiség v térfogata az abszolút nulla pontnál és nulla nyomásnál. Ez a v térfogat N = 6.10

2

3 molekula térfogatából tevődik össze. De figyelembe kell vennünk, hogy gömböket nem lehet úgy egymás mellé tenni, hogy közöttük hézag ne maradjon. A számítás szerint a hézagok az egész térfogat 0"26 részét teszik ki, tehát az N molekula csak 0 74v térfogatot tölt ki térfogatának összegével. Mivel az r sugarú gömb térfogata ~

> N molekula térfogata N-szer ekkora, tehát alap3 . képletünk lesz: 4r

S7T N -3- = 0-74 V E képlet segítségével azt kapjuk pl. hogy a hidrogén molekula áto o mérője 3 94 A (1 A=108 cm, vagyis a cm 100 milliomod része), o az oxigéné pedig 3-88 A. Más uton is eljutunk a molekulák méreteihez. A gázokról mondottuk, hogy törvényeiket le lehet vezetni, ha a gázmolekulákat egyenes vonalban repülő golyóknak tekintjük. De említettük azt is, hogy a molekulák közt vonzó erők is hatnakj amelyeknek nagysága annál nagyobb, minél közelebb vannak egymáshoz. Ezért minél kisebb az 1 mol gáz térfogata, annál nagyobb lesz az az érték, amelyet a molekulák vonzó ereje miatt mint belső összehúzó erőt a külső nyomáshoz hozzá kell adnunk. Az ideális gáz egyenlete: pv=RT. A sűrűbb valóságos gázoknál azonban az előbbiek szerint p-hez hozzá kell adnunk egy pótlék tagot, amely annál nagyobb, minél kisebb a v. A pontos számítás azt adja eredményül, hogy a pótlék tag értéke —„ hol az « a gázra jellemző állandó. A gáz egyenletében tehát a p helyébe p -j- ^ kerül. A gáz egyenletet azonban még más szempontból is kell módo-