Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1940
19 meg most, hogyha 0° C-nál 63 4 gr nádcukor gázalakban töltene meg egy 1 l-es edényt, mekkora lenne a nyomása. Tudjuk, hogyha bármely gázból 1 mol mennyiséget teszünk 22- 4 l-es edénybe, annak nyomása 0° C-nál épen egy atmoszféra. Ha a gázt 22-4 1-ről 1 l-re nyomjuk össze állandó hőmérsékleten, a nyomása Boyle-Mariotte törvénye szerint 22-4 atmoszférára nő. Ha azonban 1 mol gáz nyomása az 1 l-es edényben 22-4 atmoszféra, akkor 0"2 molé 5-ször kevesebb, vagyis 4'48 atmoszféra. Ez az érték a kísérleti hibákat figyelembe véve megegyezik Morse eredményével. Ezek szerint az osmozisos nyomás alkalmas az oldott test molekulasúlyának megmérésére. Tudjuk, hogyha 22*4 l-es edénybe 1 mol gázt teszünk, annale nyomása 0° C-nál egy atmoszféra. Hasonlóan ha 22-4 1 oldatban épen egy mol van feloldva, annak ozmózisos nvomása 0° C-nál 1 atmoszféra. Ha tehát pl. azt mutatja a kisérlet, hogy 60 gr karbamidot kell 22* 4 1 vizes oldathoz adnunk, hogy annak ozmózisos nyomása 0° C-nál egy atmoszféra legyen, akkor tudjuk, hogy 60 gr karbamid épen egy mol, vagyis a karbamid molekulasúlya 60. Az ozmózisos nyomás segélyével tehát meg lehet állapítani az olyan anyag molekula súlyát, amelyet valamilyen oldószerben fel tudunk oldani. A kisérlet pontos elvégzése azonban bajos, mert nehéz megfelelő félig áteresztő hártyát előállítani. Ezért más, rokontermészetű jelenséget szoktak a molekulasúly meghatározására felhasználni. Mondottuk már, hogy az oldatból egyforma körülmények között az oldószernek kevesebb molekulája párolog el, mint a tiszta oldószerből, és ezért az oldat felett a gőznyomás is kisebb, mint a tiszta oldószer felett, ugyanazon a hőmérsékleten. Azt is mondottuk azonban, hogy a folyadék forrása akkor indul meg, ha a folyadék gőztenziója már eléri az összes külső nyomást. Ezért azon a hőmérsékleten, amelynél 1 atmoszféra nyomásnál a tiszta oldószer már felforr, az oldat forrása még nem kezdődik meg, hanem csak magasabb hőmérsékleten. A thermodinamika segítségével lehet levezetni azt a törvényt, amely megmutatja, hogy mennyivel emelkedik a forráspont, ha 1 mol anyagot oldunk fel 1000 gr oldószerben.') A viz esetében ez a forráspont emelkedés 0'52° C. Ha tehát azt tapasztaljuk, hogy amikor m gr-ot oldunk fel valamilyen anyag,t 0 001986 9) A nyert képlet: ,— Tf 1, ahol a forráspont emelkedés, I a tiszta oldószer 1 gr j.inak elpárolgásához szükséges hőmennyiség kalóriákban kifejezve és Tf atiszta oldószer forráspontja abszolút hőfokokban. 9*
