Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1940
16 den szén atom 2 nitrogén, 1 oxigén és 4 hidrogén atommal van öszszekapcsolva. Ezért a karbamid molekula képlete lehet CN 2OH 4, vagy C 2N 40 2H 8, vagy C 3N 60 3H 1 2 stb. Az első esetben 60 a molekulasúly, a másodikban 120, a harmadikban 180 stb. A molekulasúly meghatározása az első képletet igazolja, de a molekulasúly megméréséhez nem elegendők eddigi ismereteink. Azt láttuk ugyanis az első fejezetben, hogy a viszonylagos molekulasúlyt a gázok vagy gőzök sűrűségének viszonya adja meg. Azonban a karbamidot nem lehet gáz állapotban előállítani. Ha ugyanis melegítjük, akkor már hamarosan az olvadási pont fölött a molekula szétszakad részeire, tehát gáznemű karbamidot nem tudunk vizsgálni. Ezért a molekulasúly meghatározására más módszert kell keresnünk. A gázok viselkedését úgy irtuk le, hogy molekulái egyenes vonalban nagy sebességgel röpködnek, és csak annyiban módosítják egymás mozgását, hogy összeütközéskor rugalmas golyókhoz hasonlóan viselkednek. A molekulák azonban vonzó erőt is fejtenek ki egymásra (kohézió), aminek a nagysága mindenesetre a távolság növekedésével rohamosan csökken. 6) Ha két molekula távolsága megkétszereződik, az erő 128-szor lesz kisebb. Ezért ritka gázokban a kohéziós erőt teljesen figyelmen kivül nagy-hatjuk. Ha azonban a gázokat erősen összenyomjuk, a molekulák már elég közel jutnak egymáshoz, s ilyenkor a kohéziós erő már jelentős nagyságú. Ha pl. 40° C hőmérsékletű szénsavgázt (C0 2) 100 atmoszféra nyomással összenyomunk, a kohéziós erő oly nagy mértékben húzza egymás felé a molekulákat, hogy ugyanezt az összetartó erőt kohézió nélkül csak 750 atmoszféra többlet nyomással tudnók elérni. A sűrű gázoknál tehát nagy az összetartó erő, de azért a kohézió még sem tudja önmagában összetartani a molekulákat, hanem azok' a hőmozgásuk miatt szét akarnak futni. Ha azt akarjuk, hogy a molekulák együtt maradjanak, akkor a molekulák hőinozgását, tehát hőmérsékletét csökkentenünk kell. A tapasztalat szerint minden gáznál van egy hőmérséklet (a kritikus hőmérséklet), amelynél ha a gáz hidegebb, akkor az elegendőkép összenyomott gáz molekulái közt működő kohéziós erő már össze tudja tartani a molekulákat: azok nem repülnek széjjel, ha áll is szabad tér a rendelkezésükre. Azt mondjuk ilyenkor, hogy a gáz cseppfolyósodott. Pl. a vízgőz kritikus hőmérséklete 374-2° C. Az ennél hidegebb gőzből összenyomással mindig tudunk vizet csinálni, de pl. a 375° C vízgőzt hiába nyomjuk össze akármekkora nyomással, nem lesz be6) A vonzó erő a távolság 7-ik hatványával fordítva arányos. Ez az erő összefügg a molekulák szerkezetével. Lásd A molekuláris erők című fejezetet.
