Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1940
110 B) Szertárak. 1. A Rémer Fióris-múzeum. Azok az okok, amelyek már a korábbi években korlátozták a múzeum életét, még mindig fennállanak. sőt a gimnáziumban fellépő helyszűke miatt még talán fokozódtak. A gyűjtemény életét azonban teljesen megakasztani nem tudták. Győr városának az az elhatározása, hogy városi monográfiában adja a tudományos világ elé a Győrre vonatkozó emlékeket, elsősorban a múzeumban immár nyolcvannegyedik éve öszhordott anyag felhasználásával, illetve feldolgozásával történik. Ebben a munkában is léptek fel zavaró körülmények, — pl. a munkatársak katonai kötelezettsége akadályt gördített a folyamatos munka elé, — de azt azért nem akadályozták meg. Elkészült és kinyomatásban várja forgalomba hozatalát a bronzkor története. Ezt a korszakot Dr. Mithay Sándor régész a neki engedélyezett terjedelemben oly módon írta meg, hogy ezzel megállapítható városunk és vidékünk művelődésének kapcsolata az ország íiías részeinek és a tőlünk nyugatra fekvő országoknak a műveltségével. A tárgyak részletes leírása helyett nagy gonddal készült fényképei bizonyára jó szolgálatot tesznek a késői utókorban is a magyar föld történetének megírásában,, akkor is, amikor a tárgyak már talán megsemmisülnek, vagy a tudományban is remélhető fejlődés más eredmények megállapítását kívánja. A kőkor történetét Dr. Gallus Sándor, a M. Történeti Múzeum őre, készítette el, egyelőre kéziratban. Sikerült megállapítania emlékeink alapján, hogy vidékünk már a csiszolatlan kőkorszakban is emberi .élet színhelye volt. A csiszolt kőkorszaknak ilyen természetű öszszefoglalása, ahogyan ezt elkészítette, a magyar irodalomban valósággal úttörő. Ezt a munkát szaktudásán kívül épen múzeumunk csiszolt kőkori emjlékeinek sokasága tette lehetővé. A római korszak feldolgozása most folyik, párhuzamosan a "két vaàkor történetének munkájával. Itt is sok új megállapításra ad alkalmat az összehordott anyag; olyan népeknek vidékünkön való életét ismerjük meg múzeumunk emlékei alapián, amilyenekről eddig nem is volt sejtelmünk. Csendben, feltűnés nélkül folyó munka ez, látszólag nem szolgálja a gyűjtemények igazi célját, a tanítást, és mégis egyszerre a legmagasabb fokban áll ennek a célnak a szolgálatában, és sokkal jobban szolgálja azt, mint bármilyen más, csak a szemnek szóló nyilvánosság. Ezt az utbbit is sürgetnünk kell, de a most lolyó munka nemcsak előkészíti a majdan létesülő nyilvános múzeumot, annak rendezésében nemcsak vezérfonál lesz, hanem a legmagasabb tudományos célok szolgálatában is megfelel annak a várakozásnak, amelyet a tudományos világ elvárhat. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium felismerte ezt a fontosságot, és szívesen támogatta a monografia megírását. A tudományos körök ezalatt más irányban is kutattak múzeumunkban. Az iskolai év elején Dr. Tompa Ferenc rk. egyetemi tanár úr vezetésével az ő szemináriuma és több vidéki múzeum vezetője látogatta meg, és dolgozta fel azt az anyagot, amelyben munkájukhoz adatokra volt szükségük. Dr. Alföldi András tanítványai pedig, mint a múltban, most