Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1939
67 nítási anyag, ainit közöl és ahogyan közli, hat az iskola tanulmányi és fegyelmi rendje, szelleme, a közös vallásos élet gyakorlata, a sok ráhatás. Tudatában van azonban az iskola annak, hogy ezeken kívül sok más is hat alakítólag az ifjúságra. Mindjárt az iskolában az osztályszellem, amely csak részben van az iskola hatalmában, hiszen az osztály tanulóit nem tudatos válogatás helyezi egymás mellé, hanem jórészt a véletlen. Még kevésbbé van az iskola hatalmában az utca, a tanuló külső környezete, a mozi, a színház stb. Mindezeknél csak az ad némi védelmet, ha az iskola a felesleges hatások alól iparkodik kivonni a tanulót, és jellemüket a kártékony hatásokkal szemben ellenállóvá teszi. A felsorolt körülmények nagyon befolyásolják a tanuló fejlődését, de nem tudatos hatásokkal dolgoznak, ezért nem is lehet szó valamennyinek a nevelés céljára való megszervezéséről. Annál fontosabb az iskola számára, hogy maga mellé állítsa azt a másik nagyhatású nevelőtényezőt, amely már tudatos törekvéssel fejleszti a gyermeket, és ez a család. A közös munkát iparkodtak eredményesebbé tenni a szülői értekezletek is. Az első félévben (nov. 21-én) az igazgató tartott előadást az iskola és család eredményes együttműködésének feltételeiről. A cserkészszülők számára külön értekezlet is volt (okt. l(i-án), amelyen Jámbor Mike dr. a cserkésznevelésnek a családot is érdeklő kérdéseiről tartott előadást. A második félévben Halmi Dénes dr. az iskola egészségügyéről beszélt (máj. 7-én), hangsúlyozva, bog) mekkora az iskola és a család felelőssége a (gyermek egészséges testi és lelki fejlődésének biztosításában. A szülök nagy számban keresik fel a fogadóórákat is, érezve ezeknek fontosságát. A nevelés megindulásának alapfeltétele a növendék megismerése. Az egyéni vonások meglátása, és a fejlődés újabb szakaszának megismerése legkönnyebben a szülőknek sikerülhet. Szükséges, hogy az így nyert ismereteiket a fogadóórákon őszintén közöljék az iskolával. Nem a gyermek üdvét szolgálja az a szülő, aki a tanárral való megbeszélésben a gyermekről kedvezőbb képet nyú jt, mint aminő valóságban. \ agy tényleg félrevezeti a tanárt, és akkor az nem tud eredményesen nevelni, mert hibás alapból indul ki, vagy — ami a valószínűbb — a tanár jól látja a szülő egyoldalúságát, és ekkor kénytelen a szülő értesítéseit figyelmen kívül hagyni, ami által értékes segédeszközt veszít cl. V fogadóóra megbeszélésének az sem lehet a célja, hogy elnézést, kegyelmet kérjen a tanártól, hanem kell, hogy a kölcsönös megbeszélés a gyermek helyesebb megismerését eredményezze, hogy mindkét fél tisztán lássa, milyen káros hatást, bajt kell elhárítani, és milyen jó tulajdonságok megerősítésével, kifejlesztésével lehet a gyermeket helyes irányban nevelni. 10. A végzell tanítási anyag. Az I.—V. osztályokban a nm. \ KM. 109.646 1938. IX. sz. rendeletével életbe léptetett új tanterv szerint folyt a tanítás; a A I.—VIII. osztályokban még a régi tanterv maradt érvényben. A főapát úr önagyméltósága 632 1934. sz. rendelkezése alapján, amelyet a nm. \ KM. 32.121 1934. V. 1. ü. o. sz. átiratára 5*
