Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1939

59 hogy nemcsak a hivatásos katonák szerepe és feladata ennek a honvédszellemnek ápolása. A szó teljes értelmében vett leventeképzésben találkozik minden nevelői törekvés: a családnak és az Egyháznak a munkája a többi nevelőével. Aki azonban ennek az irányítását vállalni akarja, annak igazi hivatást kell mutatnia az eredmény érdekében. A nevelés egységének megvalósítására alapvető lépés, hogy a leventeképzésben közreműködő tényezőket (Egyház, iskola, katonaság, közigazgatás) közös szervezetben összefogjuk, amelyet mindegyik magáénak tud tartani. Az egységes központi irányítás mellett azonban a tényleges nevelőknek kell adni a legfontosabb szerepet, ha azt akarjuk, hogy a leventeképzés felülemelkedjék az egyszerű katonai gyakorlatozás színvonalán. A nemzeti közösség akkor lesz megfelelően szervezett, ha lehetőséget nyújt minden hivatásnak, hogy munkáját teljesen megvalósíthassa. Ha egyes emberek munkáját méltán tehetjük kifogás tárgyává, a nevelők összeségéről el kell ismernünk, hogy munkájuk teljessége az ifjúság mindenirányú vezetésében valósul meg. Ha pedig nem adunk módot ehhez a teljes kibontakozáshoz, a nemzetnevelés munkájának legértékesebb erőit bénítjuk meg. A hivatás jelent öntudatot: egy munkakörnek, egy szerepnek határozott igénylését. Jelenti azonban a felelősségtudatot is: munkám eredménye attól függ, hogy mennyire látom meg és mennyire tudom megoldani a rámváró feladatokat. A nevelőknek pedig öntudattal vállalniok kell a nemzetnevelésben reájuk váró feladatokat, érezniük kell a felelősséget, hogy a/, ö munkájukon fordul meg a teljes értelemben vett leventeképzés sorsa. A magyar nemzetnevelés kérdésében ismételten felmerül az évszázados mulasztások vádja, a teljesen új alapokról való kezdés követelése az iskolai neveléssel szemben is. Ezért akartuk rövid összefoglalásban bemutatni a középisko'a munkáját és törekvéseit ezen a téren. Reméljük, hogy ez a vázlatos írás is tudja igazolni a tételt: a magyar középiskola tudaláhan van iwmzetneoelö feladatának és dolgozik is teljesítésén. Az igazi hazaszeretetben benne van minden magyar ember megbecsülése, munkájának értékelése. Hiszen a haza nemcsak föld, nemcsak anyagi értékek, hanem elsősorban élő emberek, szellemi kincsek. IIa mindebben látunk is fogyatkozást, először is legyen törekvésünk a meglévő erők egyesítésére. Azután pedig vegyük fontolóra, hogy magyarnak lenni mindig feladat marad, mindennap megújuló feladat, s önteltség nélkül senki sem mondhatja, hogy általa hiánytalanul megoldott feladat. A korok, intézmények bírálatát emberek végzik. És az vesse ezekre az első követ, aki maga teljesen bűn nélkül való. Aki másokat elmarasztal a nemzetnevelés elmulasztásában, vesse föl a kérdést: Mcgtettem-e már mindent, amit tőlem követel a haza? Jámbor Mike.