Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1939

33 kisebb távolságra szorul, ezért az 1 'm-re eső feszültségkülönbség is mindig nagyobb lesz. így a föld felszínén a növekvő feszültségesés egyszercsak eléri azt az értéket, amely az ionlavina megindításához szükséges, s ekkor a föld felszínéről is megindul a kisülés felfelé, a villám elébe. Érdekes lesz ezt az elgondolást összehasonlítani azokkal a megfigyelési adatokkal, amelyeket ujabban a villám lefolyásáról összegyűjtöttek. Boys kezdte meg Amerikában a villámnak újszerű lefényképezését 1926-ban. Gépén két lencse van, amelyek azonban gyors keringést végeznek és így a villámlás különböző időpontban lejátszódó részletei a fénykép lemezén egymás mellett mutatkoznak. Schonland, Collens és Maian délafrikai kutatók 1934-től kezdve folytatták ezeket a vizsgálódásokat. Eredményeiket a következőkben foglalhatjuk össze. Amikor a felhő és Föld között megtörténik a villám átesapása, azt nem szabad úgy elgondolnunk, hogy egy adott pillanatban a villám egész pályája mentén egyszerre jelentkezik a kisülés hatalmas szikrája. A villám a felhőben kezdődik — legtöbbször negativ töltésű helyen — és onnan fokozatosan halad a Föld felé. Ez a lefelé tartó kisülés azonban még aránylag gyenge, és csak az utat készíti elő a tulajdonképeni kisülés számára, amely már a Földből megy fölfelé. A jelenség részletesebb lefolyása a fényképfelvételek szerint a következő. A felhőből egy kereken 50 m hosszú nyilszerű alakulat (»Isten nyila«) indul lefelé 50,000 km másodpcrcenkinti sebességgel, de hamarosan elakad. yíTööü másodperc múlva ujabb nyíl következik, amelyik már mélyebbre hatol. Ez azután hasonló időközökben újra meg újra ismétlődik, s így lépcsőzetes lökésekkel halad lefelé a villám. Talán 100 ilyen ujabb nekiindulásra van szükség, amig a kisülés eleje a Földig ér. Ehhez kereken 0.01 másodpercnyi idő kell. Amikor a kisülés elérte a földet, innen erősfényű kisülés indul meg felfelé 20,000 és 140,000 km között váltakozó másodpercenkinti sebességgel. A felülről induló kisülés 85—90o/o-ban negativ elektromosságot hoz lefelé, a földből pedig pozitiv elektromosság megy fölfelé a végső erős kisülésben. Ezt a pozitiv elektromosságot valószínűleg a felhő negativ elektromosságának megosztó hatása hozza létre a föld felszínén. A lefelé való kisülés gyengébb és akadozó, mert a hozzá szükséges töltés nagy területről jön össze, és a levegő rossz vezető. A földnek sokkal jobb a vezetőképessége, ennek a töltése tehát gyorsan rendelkezésre áll, és sokkal erősebb áramlás tud megindulni felfelé a már úgy is előkészített villámpályán. A villám rendszerint nem egyetlen ilyen kisülésből áll, hanem a leirt folyamat még többször ismétlődik. Egy 65 villámot magában foglaló megfigyelési sorozatban csak 32 volt egyszeres villám, a többiben a kisülés többször ismétlődött. 4—5 villám következett sokszor egymásután, sőt egy esetben 27. Az egymásután következő kisülések időkülönbségében a legnagyobb érték fél másodperc volt, néha azonban még 0.001 másodperénél is hamarabb követte a következő kisülés a megelőzőt. IIa ilyen gyorsan jönnek a 3