Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1938

35 repel »a tüneménynek... megfigyelése«, (pl. Mot. XXI. 1880. 115. old.), és így valószínűen Jedliktől származik ez a műszó. Meneny. Az ión-nak Jedlik a vándorlása miatt a meneny nevet adta az éleny, higany mintájára; anion: bemeneny, kation: kimeneny. De saját maga is ritkán használta ezeket a szavakat. Merőleges. A Műszt-ban »Perpendiculär, math, függőleges, függélyes, függirányos, merőleges«. — A Nyúszt ezt állítja: »Merőleges, Jedlik 1850 (Term.) .Merőleges (vonal): Normális (linea). A szótárak közül először Ballaginál (1857.)« — Viszont a Mmt szerint: »normális,... merőleges (Petzval, Fels. Menny. 1850.)« Minthogy e szerint Petzval Ottónál 1850 előtt a merőleges nem fordul elő, egyébütt kerestem a döntést Jedlik és Petzval szerzőségét illetően. — Tarczynál (Tt. II. 82.) és (Tt. Népsz. 175. old.) »az eset függélye«. — Ugyanez Sehirkhubernél (Tt. II. 15.J »a beesés függélye«.— A merőleges szót »Jedlik pécsi előadásában (1845) már használja (Mot. VI. 1846. 205—9. old.): »Az új közegbe beható sugár,... annak (— hajlott —) felületére vagyis a beesési pont érintőjére mérőleges, normális egyeneshez...;« vagy: »A beesési ponton hozott mérőleges...«; majd ismét: »A test párkánya mellett elvonuló sugarak... a másodrendű hullámok érintőire merőleges irányokban... szétszóratnak.« — Jedlik a Természettanában is éles különbséget tesz függőleges és merőleges között (24. old.): \/on sík vagy vonal, mellyre a függélyes vonal merőlegesen ereszkedik, fekmentes-nek, vagy... vízirányos-nak, vízszintes-nek mondatik. :< A derékszögű háromszög befogója (Függ.): »Merőszár: eathetus. A kidolgozott szavak kéziratában a merőszár-ral kapcsolatban ezt írja: hát innen lenne angulus reetus —. merő szeglet«. — A Természettan elejének 1844 előtti kéziratában a normális eredetileg szabályszerű egyenes, de át van javítva merőlcges-re. Első alkalommal is, de később is gyakran mérőleges-t ír merőleges helyett, kétségtelenül azért, mert a pont távolságát az egyenestől a merőleges méri; Természettanának 271. oldalán van is ilyen kitétele: az erő és teher megfordított viszonyban vannak a támaszponttóli távolságokkal; vagy lia mondani tetszik: a támaszpontból irányaikra bocsátott merőlegesekkel«. Ezt a szót tehát Jedlik alkotta. Mérke. A Müszt-ban »Modul, math, mérfok, minta«. — Jedlik Természettanában (Függ.): : Mérke: Modulus«; pl. a rugalmassági modulus (209. old.) : r. mérke«. — A modulus fogalmát esem Tarczy, sem Schirkhuber nem tárgyalja. Ezek szerint a mérke műszót .Jedlik alkotta. Nézge. A A/űsr/-ban Absehen, das: math, vide Diopter: math., astr. irányzó, néző . - Sehirkhubernél (Tt. II. 203) : »irányzó ídioptra) . Jedlik Természettanában (Függ.): Nézge: Das Absehen«. A Nytszt szerint (II. köt. 982. hasáb) régi szó az »öszvenézeg, besichtigen , nézegel, nézgél, sorgfältig besichtigen«. A nézge érdekes műszavát bizonyára ezekből alkotta Jedlik. Nyomaték. A .Wűsrí-ban Moment, phys. mech. hatánv, nyomaték; phil., cet. nyomadék, fontosság, súly«. — A Nyúszt szerint: »Nyomaték, Verseghy 1805. Nála voltaképen nyomadék; momentum in ordine construction is: nyomadék, nachdruck«. — A 3*