Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1938

'29 főként Bugátnak, a magyar műnyelv kialakításában is. Nagyobbszabású természettan megírásával, illetőleg fordításával ők hárman előzték meg Jedliket, ki mindhármuk munkáját felvette forrásművei közé. Épen ezért kötelességemnek tartottam idézett műveiknek részletesebb tanulmányozását. Időm rövidségén múlik, ha rajtam is beteljesedik, amitől Szily Kálmán tartott idézett szótárának előszavában: »íme, a mit Ígértem, előttetek fekszik... Se nem teljes, se nem tökéletes. Sok dátum tévedést s egyéb hibát, de még több hiányt fogtok benne találni.« Ne tekintse senki sem cáfolási viszketegnek, zokon se vegye senki sem, ha rostám itt-ott tévedést állapít meg; viszont én is elnézést kérek, ha a legjobb igyekezetem ellenére is hibásnak mutatkoznék egyik-másik állításom. És most végre hadd következzék betűrendben az a néhány szó, amely valamiképen Jedlik nevéhez fűződik. .Aram. A Nyúszt szerint: »Áram, Jedlik vagy Sztoczek 1858. (Müszt.) ... Érdekes próbálgatás volt a Honművész-é 1833-ban: eleetromos folyamzat. < — Áram értelemben az ősi folyam szót használja Tarczy és Sehirkhuber. — Bugát Sr/j-ában: Berz, plectricitas; Berzáradás, electrische Strömung. — Jedlik általában villám- vagy villanyfolyam néven nevezi az áramot kézirataiban és kinvomtatott értekezéseiben: Mot. 1841. II. 48. old. — Évk. 1857—9. IV. k. 1—7. old. — Sőt Sztoczek is a Jedlik-féle elemekről írt hosszú értekezésében (Évk. III. k. 192—249. old.) kizáróan a villanyfolyam szót használja 1857-ben, tehát amikor a Műszótár már csaknem elkészült. — Nehéz eldönteni, hogy a villanyfolyam helyett melyikük ajánlotta az áram szót. Jedlik a kidolgozott Műszavak jelzésű kéziratában a filum fluminis-t sodram-nak nevezi, amin vagy a huzalban haladó áramot vagy magát a vezető huzalt értette. Ugyanott szerepel ez is: »áramlás = polarisatio (?)«; lehet, hogy Jedlik ezzel a szóval a sarkított áramot akarta az eredetitől megkülönböztetni, de az is lehetséges, hogy a bizottsági ülésen hallotta. Ez utóbbi esetben a szónak szerzője vagy ajánlója inkább Szvorényi, mint Sztoczek, mert a lapnak felső jobbsarkában ez áll: »Szrényitől , bár ez a szerzőség sem vonatkozhatik a lapon feljegyzett valamennyi szóra, mert köztük szerepel a Jedlik alkotta huzal szó is. Jedlik a Gyári Munkálatok Naplójába 1855. májusában ezt jegyezte be: »Villárvány szabályozót lerajzolni és készíteni«; aug. 28-án pedig: »az árvány erőssége.« Ezek szerint az áram műszava a bizottsági üléseken alakult ki, és ebben része volt Bugát áradásának is, Jedlik árványának is. Jedlik azonban később, még a 80-as években is csak folyam-ról ir; (v. ö. e mű III. r. 162—6. old.) Az áram szót Sztoczek terjesztette el, de szerzőségét még homály borítja. Delej. A Nyúszt szerint déléj, deléj Bugáttói való (1836.) Jedlik a köznyelvben kialakult delej szót vette át, tetszését azonban nem nyerte meg sem a delcjesség, sem az irányosság elnevezés, mert mint kéziratában olvasható: »egyik sem tesz eleget.« Delejzár, zárvas. A Müs :/-ban Anker, phys. horgonv, delejzár.« — A SzA-ban: horgony. — Schirkhubcrnél (Tt. II. 200.): »Horgony vagy fegyverzett.« — Tarezynál (Tt. II. 175.): »a mág-