Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1938

'25 ben 16 hallgatójának a nevét jegyezte fel 1851 2-ről, közöttük Hamar Leóét, ki később munkatársa is lett a galvánelemek gyártásában. A 16 között 1 jog-, 3 orvos- és 2 csillagászat-hallgató szerepel, továbbá 2 tanár, 2 végzett mérnök és 2 végzett orvos; a többinek képzettsége nincs feltüntetve, de egyiküknek ismert nevéből következtetve, tanári pályára készülhettek. Hetenkint kétszer, öszszesen három órában folyt »normális« tandíj mellett ez a »Practica institutio in methodo experimentandi«, amelyet Jedlik a feljegyzései szerint csak 1853 4 második félévétől kezdve rendezett »pro Candidatis ad munus docendi in Gymnasiis«. Nagyon fontos az egyetem színvonalának emelése szempontjából, hogy a bölcsészeti karnak 1852. júl. 4-i ülésében bécsi mintára filológiai-történeti szemináriumnak és fizikai intézetnek a felállítását indítványozták.

1) Ennek az utóbbi indítványnak Jedlik hagyatékában nincsen semmi emléke; az indítványozó mégis csak ő lehetett, mert ő volt érdekelve a fizikai intézettel, és a bécsi fizikai intézetet is az ő barátja, Ettingshausen vezette. Sajnos, a fizikai intézetnek felállítását Pesten még sokáig nem engedélyezték, bizonyára anyagi okokból. Pedig Jedlik, amikor 1852-ben a minisztérium felszólítására részletesen bírálta Schneider Aphorismen c. müvét, kifejtette, hogy a természettudományi kutató intézetek az ipart és mezőgazdaságot is nagy mértékben fellendítenék. Érdeme a Thun-korszaknak, hoßy a bölcsészeti kart a régebbi előkészítő jellegből kiemelte, ha nem sikerült is megteremtenie a módot arra, hogy főcélját, a tudománynak egyedül önmagáért való művelését igazán megvalósíthassa. Tudoraányos műnyelvünk terjesztése, gazdagítása. Sok szomorú adat bizonyítja a császári kormánynak németesítö törekvését, de voltak olyan intézkedései is, amelyek végeredményben a magyarosodást mozdították elő az oktatás nagyobb sikerességének érdekében. E mellett szól Jedlikhez címzett egyik levél is: ... A magas közoktatási ministerium rendeletéből egy, a gymnasiumi tanítás körül az illetőknek zsinórmértékül szolgálandó magyar műnyelv kidolgozására bizottmány lévén rendelve, a Tekintetes Cr egyik tagjául neveztetett ki. Megkülönböztetett tisztelettel vagyok a Tekintetes Úrnak alázatos szolgája Toldy Ferencz mint \ magyar műnyelv i bizottmány elnöke. Pest, aug. 11. 1854.« A es. kir. Cultus és Közoktatási Ministçriumtôl e végre kinevezett bizottmány által összeállított Német-magyar tudományos műszótár a csász. kir. gymnásiumok és reáliskolák számára« 1858 folyamán jelent meg Pesten Heckenast Gusztáv kiadásában. Az Előszó-ban Toldy felsorolja a bizottmány tagjait, munkakörüket, és bőven ismerteti a munkálatok célját a megvalósítás nehézségeivel együtt. i) Szent

pélery i. m 133—6, HO. 414—5 és 102 old Továbbá 408 és 394—5. old