Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1938

'22 az nem csak a város lakosaira nézve, hanem leginkább a környékére nézve határoztassék meg, mert nagyobb részint onnét szokott a tanuló ifjúság összegyülekezni. Ekkép minden nemzetiségnek elég tétetvén az egyes szüléknek szabadságában álland azon a nyelven képeztetni gyermekeiket, melly kitűzött czéliukkal leginkább megegyez.« »Alolirt a németj latin és magyar nyelvek közül a két utolsóban járatossabb, mivel előbb latin utóbb magyar nyelven tartá természettani előadásait, s iratait is ezen nyelveken kelle szerkeznie.« »Kelt Pesten October hó 28-dikán 1849. Jedlik Ányos sk.<< Jedlik érvelése szerint tehát épen a császári kormánytól hangoztatott tudományosság és a nemzetiségek egyenjogúsága követeli, hogy a pesti egyetem előadási nyelve a magyar legyen. 1849 őszén ez volt általában az egyetemi karok felfogása is, mégpedig annyira, hogy Geringer helyettese, Babarczy, dec. 1-én kemény rendeletet intézett az egyetemi tanácshoz, mert a jogi karon majdnem minden, a bölcsészeti karon pedig minden ú. n. főtárgyat magyarul adtak elő. »Mivel pedig a magyar nyelvnek ilyen szupremáciája sem a nemzetiségeknek a március 4-i birodalmi alkotmány által biztosított egyenjogúságának alapelve szerint, sem politikai okokból nem engedhető meg«, felszólítja Babarczy a tanácsot, »gondoskodjék arról, hogy ... az összes karokon, jelenleg még a teológiainak kivételével, az előadásokat ne csak magyar, hanem német nyelven is tartsák«. Épen a »politikai okok« miatt Thun miniszter akarata gyorsan érvényesült. Az üres tanszékekre német tanárokat neveztek ki. Ezek természetesen németül adtak elő, sőt — önként vagy kénytelenségből — a régi tanároknak egy része is. Az 1856—7. tanév második felében pl. a bölcsészeti karon a következőket tárgyalták németül: filozófia, egyetemes történelem, német irodalom, klaszszika-filológia, csillagászat, felsőbb mennyiségtan (Petzval Ottó,) mennyiségtan (részben magyarul,) növénytan (magyarul és németül,) kémia, ásványtan, állattan. Csak magyarul a magyar irodalmon és esztétikán kívül csupán a hittant adták elő, míg Reisinger a történelemből, Télfy a klasszikus irodalomból tartott a némettel párhuzamosan magyar előadásokat, egyes tárgyak előadása J>edig latinul folyt, így a nevelés-, oklevél- és éremtané. A Bölcsészettudományi Kar Története szerint »Jedlik az elméleti fizikából tartott a némettel párhuzamos« magyar előadásokat, míg »a kísérleti fizikát csak részben adta elő németül«.

1) A tei^mészettan előadási nyelvéről részletesebb és határozottabb felvilágosítást ad Jedliknek egy kis füzete. Ebbe több külföldi egyetemnek tanrendjével kapcsolatban megfogalmazta a maga tanrendjét is úgy, ahogyan azt az iskolaévek kezdetén a bölcsészeti karhoz benyújtotta. Előadásainak a nyelvét 1853/4 első félévétől kezdve tüntette fel. E szerint csak magy arul adta elő az elméleti itermészettant minden esztendőben, hetenkint 4 majd később 3 órában. !) Szentpétery i. m. 389—90. old.